Asztalos István - Sárfalvi Béla: A Duna-Tisza köze mezőgazdasági földrajza - Földrajzi monográfiák 4. (Budapest, 1960)
III. fejezet: Asztalos István: Az állattenyésztés fejlődése és jelenlegi helyzete
gyapjú- és tejtermék előállítására korlátozódnia, hanem emellett húsjuhokat is kell nevelnie. Az eléggé külterjes juhtenyésztésünkben a hús- és tejtermelésnek viszonylag kicsi a szerepe. Elsősorban gyapjúért tenyésztik, és még ma is előfordul olyan nézet, hogy a juh fejése árt a gyapjú minőségének és menynyiségének. Ez a nézet azonban mindinkább eltűnőben van, és a gazdaságosabb tenyésztés, a többirányú hasznosítás honosodik meg. d) A juh részesedése az összes számosállatból A juh tenyésztése, mivel élelmezési jelentősége viszonylag kicsi, elsősorban a textilipar egy részének nyersanyagszükségletét hivatott kielégíteni, így az állattenyésztésben a legkisebb szerepet játssza. Nagyon szépen kitűnik ez, ha megvizsgáljuk a juh százalékos részesedését az összes számosállatból. Országos átlagban 1957-ben mindössze 3,4%az összes számosállatból a juh. A Duna— Tisza közén már magasabb (3,9%), ez azonban nem jelenti, hogy itt az országos átlagot meghaladó juhtenyésztés folyik, hanem csak arra utal, hogy az állattenyésztésen belül nagyobb a szerepe, vagyis kevésbé fejlett más haszonállatok tenyésztése. A Duna—Tisza közének a tenyésztés fejlődésében elfoglalt szerepét és jelentőségét még inkább tükrözi a jelenlegi állapotnak és az 1935-ös helyzetnek az összehasonlítása. 1935-ben országosan 2,6%, a Duna—Tisza közén pedig 2,4% volt az összes számosállatból a juh részesedése. Tehát amíg területünkön 1935-ben az arány nem érte el az országos átlagot, addig 1957-ben azt fél százalékkal meg is haladja. A Duna—Tisza közén 1935-ben csak két kisebb körzetben, Kiskunhalas és Kunszentmiklós környékén haladta meg a juh részesedése az 5%-ot. Ezenkívül elszórtan még néhány községben hasonló volt az arány, de a Duna— Tisza köze legtöbb helységében ezt nem érte el. 1957-re a húsz év előtti időszakhoz viszonyítva lényeges eltolódás következett be (112. ábra). Megnőtt az összes számosállaton belül a juh számosállat aránya — Kalocsa és Baja környékének kivételével — az egész Duna menti árterületen; általában meghaladja az 5%-ot, több községben pedig (Dömsöd, Kunszentmiklós éskörnyéke) a 10%-ot is. Ez az arány már igen tekintélyes, és az állattenyésztésen belül a juhászat nagy szerepét mutatja. A homokhátságon Kiskunfélegyháza, Kecskemét, Kiskunhalas környékén pedig általában 5—10% közötti a juh részesedése. Ezeken a magas részesedésű területeken kiemelkedő a juhtenyésztés (kiemelkedő a juhtenyésztés azokon a területeken, ahol az összes számosállatból való részesedése az országos átlagot meghaladja, 5% feletti, az átlagos részesedésű területeken aránya 2—5%, a 2% alatti részesedés esetén pedig átlag alatti a tenyésztés). A főváros környékén jelentősége kicsi, csak néhány községben éri el vagy haladja meg a Duna—Tisza köze átlagát. A juhtenyésztés tehát általában átlag alatti, és ez elsősorban az É-i — aszódi, váci, gödöllői — járások községeinek zömére vonatkozik, de rajtuk kívül Pest megyének még számos helységében átlag alatti a juhtenyésztés. Hasonló a helyzet Szeged környékén, az országhatár mentén is. A szegedi járás községeinek kb. 1/3-ában átlag alatti a juhtenyésztés. A Duna—Tisza közén, főként a Kiskunlacháza—Sükösd—Kiskunfélegyháza által bezárt háromszögben a juhállomány százalékos részesedése az összes 217
