Asztalos István - Sárfalvi Béla: A Duna-Tisza köze mezőgazdasági földrajza - Földrajzi monográfiák 4. (Budapest, 1960)
III. fejezet: Asztalos István: Az állattenyésztés fejlődése és jelenlegi helyzete
47. TÁBLÁZAT A juhállomány alakulása 1935—1957 között (%) Megnevezés 1935 1947 1954 1957 Juh: A Duna—Tisza közén 100 46 171 162 Országosan ......................100 34 129 129 Juhhól anya: A Duna—Tisza közén 46 58 55 51 Országosan ........................42 54 46 45 zőbb, mint 1935-ben volt. A Duna—Tisza köze juhállományának az országos fejlődési ütemet lényegesen meghaladó gyarapodása nem jelenti azt, hogy területünkön a juhtenyésztés az országos átlag fölé emelkedik, hanem csak azt, hogy nincs lemaradás, és a juhászat felemelkedett az átlagos színvonalra. a) A fajtamegoszlás alakulása A juhtenyésztés számszerű emelkedésével mindinkább kialakult a fajtajelleg is. A textilipar gyapjúszükségletének nagyobb arányú kielégítésére a fésűs merinó terjedt el. Ennek következménye, hogy a jobban tejelő, de durvább gyapjút szolgáltató Gigája nagyon megcsökkent, és tekintélyesebb számban csak a D-i részen, Baja környékén található. A cigája ezen a tenyészterületen kívül ugyan előfordul még a Duna—Tisza köze számos helységében, fajtisztán is, de sok helyen a merinót keresztezik a cigájával, a hosszabb gyapjú és a több tej reményében. A juhállomány további növelését elsősorban az ország gyapjúszükséglete, a textilipar fejlesztése, a valutamegtakarítás — mivel gyapjúszükségletünknek jelentős részét külföldről kell behozni — indokolja. A fejlesztés fontosságát nem csökkenti az a körülmény sem, hogy a textiliparban mind nagyobb teret nyer a műanyagok felhasználása. Ezzel legfeljebb azt tudjuk elérni, hogy a hazai gyapjúmennyiség majd kielégíti a szükségleteket. A juhot hazánkban elsősorban gyapjáért tenyésztik, a húsa nem általánosan kedvelt, és a tejelésre sem fordítottak kellő gondot. Ezért következett be tenyésztésében olyan nagy hullámzás attól függően, hogy hogyan alakultak a gyapjúárak, a kereslet. Ma már nagyobb szerep jut a tejtermelésnek. A tenyésztésnek ebben a tekintetben is komoly lehetőségei vannak, mert a juhtej fehérje- és zsírtartalma magas, erősen meghaladja a tehéntej minőségét. Amíg a juhtej (merinó) fehérjetartalma 6%, zsírtartalma pedig 7,5%, addig a tehéntejnél mindkettő 3,6%. A juhtej nem eredeti állapotában, hanem sajtnak, 212
