Asztalos István - Sárfalvi Béla: A Duna-Tisza köze mezőgazdasági földrajza - Földrajzi monográfiák 4. (Budapest, 1960)
II. fejezet: Sárfalvi Béla: A növénytermelés jelenlegi területi eloszlása
c) Olajlen Középkötött talajt kíván, nem tűri a szárazságot, különösen veszélyes rá a júniusi aszály. A Duna—Tisza közén az 1931—35-ös évek folyamán a szántó 0,2%-án, jelenleg már csak 0,04%-án — főképpen Szeged környékén — termelik. d) Repce Televényes, mélyrétegű talajt kíván. Jellegzetesen nagybirtokon termelt növény volt. Ma a Duna—Tisza közi szántónak már csak 0,01%-án vetik, míg az 1930-as években ötször nagyobb volt vetésterülete. Főleg a Bácskában foglalkoznak még termelésével. 4. ROSTNÖVÉNYEK A rostnövények közül a len és a kender terjedt el a Duna—Tisza közén. 1950—53 között nagy területeken vetették a gyapotot 47. ábra. A rostkender vetésterületé- iS) a kötelező vetésterv megszüntetése óta nek eloszlása (1957). 1 pont — 20 kh azon|)an egészen visszaesett termelése. A len és kender együttes vetésterülete — miközben az 1930-as években egynegyedére esett vissza — a múlt század végén is kb. 30%-kal volt magasabb, mint jelenleg. Ebben az időben a kendert ötször akkora területen termelték, mint a lent (23. táblázat). Az 1931—35-ös évek alatt átmenetileg a len területe volt nagyobb, míg ma úgyszólván csak rostkendert termelnek a Duna—Tisza közén, kizárólag a DNy-i szegélyen, a Bácskában és a Duna mentén (47. ábra). Kedveli a mélyebb fekvésű, magas vízszinttel rendelkező talajokat. A Duna—Tisza közén termelt rostkender terméshozama igen alacsony. 50 km 23. TÁBLÁZAT A len és kender vetésterülete együttes területük százalékában Növény 1874 1931—35 1955 1957 kh 1 %kh % kh % kh % Len..................................... Kender..................................... 1800 9000 18,3 81,7 900 800 53.0 47.0 100 5900 1,6 98,4 100 5100 1,9 98,1 Összesen..................................10800 100,0 1700 100,0 6000 100,0 5200 100,0 114
