Asztalos István - Sárfalvi Béla: A Duna-Tisza köze mezőgazdasági földrajza - Földrajzi monográfiák 4. (Budapest, 1960)

II. fejezet: Sárfalvi Béla: A növénytermelés jelenlegi területi eloszlása

olajlen is, de ezzel együtt sem kétszereződött meg egészen a vetésterület. Ellenben a hábo­rús évek alatt rohamosan terjeszkedtek az olajosnövények, közülük is a csaknem egyed­uralkodóvá vált napraforgó. Jelenleg a nap­raforgó mellett úgyszólván egyik olajosnö­vény sem játszik jelentősebb szerepet, bár 1956 óta a napraforgó vetésterülete is mint­egy harmadára esett vissza. a) Napraforgó Meleg- és fényigényes növény. Mivel mélyrenyúló gyökérzete van, a szárazságot jól viseli. Talajigénye szerény, ezért tele­­vényben nem bővelkedő homoktalajokon is termelhető. Táblákban nem szokták vetni, inkább a kukorica szegélynövényeként for­dul elő. A Duna—Tisza köze — a Tápió vi­déke kivételével — termesztésére alkalmas terület. A csapadékszegénységet jól ellensú­lyozza a viszonylag magasan elhelyezkedő talajvízszint. A kisgazdaságok kedvelt nö­vénye. Sajtolás után kalóriadús állati takar­mány marad vissza. A homokterületeken kitűnő szélfogó. 46. ábra. A napraforgó vetésterületé-Az 1930-as években még csaknem isme- nek eloszlása (1957). 1 pont — 50 kh rétién növény volt, a szántónak még 1%-án sem termelték. A háborús évek alatt kötelező volt vetése, s azóta — elsősor­ban igénytelensége miatt — nagyon elterjedt. 1955-ben — országosan is és a Duna—Tisza közén is — a szántóterületnek már kb. 3%-án termelték, jelenleg csupán 1,1%-án. A Duna—Tisza közi napraforgótermelés a kiskőrösi járásban öl­tötte a legnagyobb méreteket, sokhelyütt a szántó 8—10%-ára terjesz­kedett ki (1954), ma viszont átlagosan csak 2%-át foglalja el. Jelenleg a szegedi járásban termelik a legnagyobb arányokban, a szántó 3,5%-án (46. ábra). Termésátlaga 4—6 q között mozog. A viszonylag alacsony terméshozam, továbbá a talajerő nagyfokú elhasználása miatt semmiképpen sem volt ked­vező jelenség a napraforgótermelés nagyarányú elterjedése a Duna—Tisza közén; vetésterületének csökkenése a belterjesedési folyamat megindulá­sát jelzi. b) Ricinus Melegigényes, talajra is kényes növény, különösen rosszul bírja a szikes ill. homokos talajokat. A Duna—Tisza köze szántóterületének 0,1%-án terme­lik, elsősorban a DNy-i peremen. 8 Duna—Tisza köze 113

Next

/
Thumbnails
Contents