Asztalos István - Sárfalvi Béla: A Duna-Tisza köze mezőgazdasági földrajza - Földrajzi monográfiák 4. (Budapest, 1960)

II. fejezet: Sárfalvi Béla: A növénytermelés jelenlegi területi eloszlása

4. A következő kategóriába tartoznak a kiskőrösi, váci és aszódi járások egyes körzetei. Ezeken a területeken a talajadottságok kedvezőtlenek, a vetésterületek nem jelentősek, a termésátlagok gyengék, hagyományos termelési tapasztalatokkal nem rendelkeznek, a közlekedési kapcsolatok rosszak, ellenben a melléktermékek hasznosítása állattenyésztési célokra igen intenzív.

5. Az utolsó csoportba tartoznak azok a homokterületek, ahol kedvezőtlen természeti adottságok mellett, minden hagyományos tapasztalat nélkül csak az utóbbi évek során — a szerződéses növénytermelés révén — indult meg a cukorrépa termesztése, mélyen az országos alatti átlagokkal. Ezeken a vidékeken a melléktermékeket egyáltalán nem hasznosítják.

*

A fentiek alapján a cukorrépa vetésterületeinek eloszlása a Duna—Tisza közén csak nagyjából mondható ésszerűnek. Az éghajlati- és talajadottságokat, a cukorrépa agrotechnikai igényeit, a szállítás körülményeit tekintetbe véve csupán néhány körzet- 45. ábra. A takarmányrépa vetésterüben indokolt a cukorrépa termesztése: első- leténekeloszlása(1957).lpont— 50kh. sorban a Tápió vidékén, másodsorban a

Bácskában és végül harmadsorban a Duna mentén. E három terület közül tulajdonképpen csak az elsőként említett rendelkezik minden tekintetben megfelelő adottságokkal, az utóbbiak esetében — elsősorban a közlekedés terén — jelentékeny negatívumokkal is számolni kell. Feltétlenül szükséges, hogy a vetésterületeknek e vidékeken való növelésével teljesen megszüntethető legyen a különféle alkalmatlan talajokon jelenleg még folyó cukorrépatermelés. Lehetőleg ki kellene küszöbölni a cukorrépa termesztését a Budapestet körülvevő zöldövezet, valamint a kalocsai paprikakörzet területén.

Módot kellene találni az olcsó dunai víziút jobb kihasználására, esetleg oly módon, hogy a Duna bal partján fekvő községeket is az ercsi gyár körzetéhez csatolnák át. Gyakorlatilag néhány Duna menti község úgyis Ercsibe szállítja cukorrépatermését, bár a selypi körzetbe osztották.

A melléktermékek fokozottabb felhasználása még sok területen nincs kellően megoldva, holott ezek értékes takarmányalapot nyújtanak a belterjes, elsősorban hizlaló állattartáshoz.

Nagyon alacsony jelenleg a termelőszövetkezetek cukorrépa-vetésterülete, pedig ez elsősorban nagyüzemi növény. A cukorrépatermesztés gépesítési problémájának megoldása után a termelőszövetkezeteknek feltétlenül nagyobb arányban kell termelésével foglalkozniuk, annál is inkább, mert ez is jelentősen előmozdítaná állatállományuk fejlődését.

111