Asztalos István - Sárfalvi Béla: A Duna-Tisza köze mezőgazdasági földrajza - Földrajzi monográfiák 4. (Budapest, 1960)
II. fejezet: Sárfalvi Béla: A növénytermelés jelenlegi területi eloszlása
kicsi a vetésterület a homok vidéken, a Bácskában, a Duna mentén, valamint a főváros és Szeged szomszédságában. Az 1930-as évek átlagtermése a bácsalmási járás területén volt a legmagasabb (9,7 q), ugyanakkor — a szélsőségekre hajló éghajlat következtében — a legnagyobb termésingadozások színhelye is ez a terület volt. A D-i járások területén is viszonylag magasak voltak a 10 éves átlagtermések, de nagy ingadozásokat takartak. É-on alacsonyabb termésátlagok mellett viszonylag kisebb méretű ingadozások fordultak elő (36. ábra). Összevetve a tavaszi árpa vetésterületeinek térbeli elhelyezkedését a termésátlagok változásával, megállapítható, hogy a legnagyobb vetésterületi arányok szerencsésen párosulnak az átlagosnál magasabb terméshozamokkal. Kivétel a fővárosnak már említett övezete, ahol szintén magasak a termésátlagok, de jelentéktelen a vetésterületi arány. Tárgyalt területünkön a legfontosabb tavaszi árpa körzetek rangsorában olyan peremterület áll elől, amely csak közigazga- 35. ábra. A tavaszi árpa vetésterüle- tásilag tartozik a Duna—Tisza közéhez, tének eloszlása(1957). 1 pont — 50 kh egyébként inkább az Északi-középhegység előterének része: 1. Aszód vidéke. Elsősorban az éghajlat kedvező, a talajviszonyok nem a legmegfelelőbbek. A vetésterületi arány helyenként 10% fölé emelkedik, a termések átlag felettiek. 2. Dunamente és a kiskunfélegyházi járás. Az egymástól távol fekvő két körzet területén kielégítőek a talajviszonyok, viszont kedvezőtlenebbek az éghajlati adottságok. Az országos átlag körüli, helyenként annál magasabb vetésterületen magas terméseredmények mellett folytatják a tavaszi árpa termelését. 3. Tápiómente és Cegléd környéke. A természeti adottságok alapján másodrendű terület, elsősorban szélsőségekre hajló klímája miatt. A vetésterületi arány —a terület egészét tekintve — általában 3—4% körül mozog. A terméseredmények jobbak az átlagosnál. A Bácska, a Tiszamente, valamint a homokhátság területén igen kicsi a tavaszi árpa vetésterülete, holott az előbbi körzetekben viszonylag kedvezőek a természeti feltételek, azonban a gazdaságosabb őszi árpa kiszorította ezekből. Hasonló a helyzet a főváros körzetében is. Ezeken a vidékeken lényegében egészen fel kellene számolni a tavaszi árpa termelését. Még a viszonylag jó terméseredményeket felmutató körzetekben is (Dunamente, kiskunfélegyházi járás, Tápiómente) sokkal gazdaságosabb lenne az őszi árpa termelése. Az Aszód környéki tavaszi árpa terület tulajdonképpen az innen Sátoraljaújhelyig húzódó hatalmas sörárpa övnek Ny-i szegélye. 94
