Sándor Gézáné (szerk.): Adalékok Pest megye felszabadulás utáni történetéhez. MSZMP Pest megyei Bizottsága Archívuma (Budapest, 1987)
Hámori Anna: Az MKP Pest megyei szervezeteinek kiépülése 1944. november - 1947. december
A nemzeti bizottságok a megye novemberben, decemberben felszabadult területein öntevékenyen, a felsőbb utasításokat megelőzve alakultak meg, összetételük tükrözte egyrészt a kommunistáknak kezdeményezőkészségükből fakadó helyzeti előnyét, másrészt a települések sokszínű politikai arculatát. A nemzeti bizottságok tagjait a legtöbb helyen falugyűléseken választották. A bizottságok tevékenysége széleskörű volt. Szervezték a romok eltakarítását, a lakosság élelmiszerrel való ellátását, ügyeltek a közrendre, részt vettek a közigazgatás helyreállításában és demokratizálásában, majd a földosztás lebonyolításában Többségük évekig megőrizte a községben az induláskor kialakult tekintélyét és politikai súlyát. Helyi tevékenységük mellett 1944 decemberében a megyében hat helyen megszervezték az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselőinek választását. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 20 képviselőt küldött a december 21-én összeülő nemzetgyűlésbe. Közülük hatan az MKP-t, öten a Szociáldemokrata Pártot, öten a Független Kisgazdapártot képviselték, egy főt a szakszervezetek delegáltak, hárman pedig 111nem tartoztak parthoz vagy szervezethez.' ' Budapest 1945. február 13-án befejeződő felszabaditása jelentős változást hozott az ország és a megye életében. A fronthelyzet megszűnésével fokozatosan a fővárosba költöztek a kormányszervek, a pártok vezetőségei. A kommunista párt két központi vezetősége egyesült. Megalakult az MKP Budapesti Területi Bizottsága. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye nagyobb része a Budapesti Területi Bizottsághoz tartozott. Mig a déli területek továbbra is a Duna-Tisza közi Területi Bizottság irányításával dolgoztak. A Központi Vezetőség 1945. áprilisi határozata alapján a területi bizottságok székhelyein nem jöttek létre megyei pártbizottságok. 1945. március 19-én alakult meg a vármegyei nemzeti bizott ság, majd május 14-én a megye törvényhatósági bizottsága. A megyei nemzeti bizottságokban a pártok paritásos elvre épülő képv tí selete mellett jelentős volt a kommunisták tekintélye. A törvényhatósági bizottságban 240 főből 45 volt kommunista, 45 szociáldemokrata, 60 kisgazdapárti, 35 parasztpárti, 20-an képviselték a Polgári Demokrata Pártot, 35-en a szakszervezeteket. Szociáldemokrata főispán és kommunista alispán irányitotta a ISItestület munkáját. ' 1
