Sándor Gézáné (szerk.): Adalékok Pest megye felszabadulás utáni történetéhez. MSZMP Pest megyei Bizottsága Archívuma (Budapest, 1987)
Hámori Anna: Az MKP Pest megyei szervezeteinek kiépülése 1944. november - 1947. december
A megyei törvényhatósági bizottság létrehozása során már megmutatkozott, hogy a kezdeti tájékozódás, majd az országos vezetőségek fővárosban költözése, a régebbi kapcsolatok felújítása után erőteljesebben kibontakozott a koalició többi pártjának tevékenysége is. Budapest felszabadulásának hatása a legközvetlenebbül a Szociáldemokrata Párt megyei tevékenységére hatott. Szervezetei néhány hét alatt újjáalakultak. 1945 nyarára az adatokat szolgáltató tiz járásban 26 655 fős tagsága volt, létszámában megköze- 191 litette az MKP-t. Ugyanakkor csökkentette az SZDP aktivizálódásának a népi demokratikus átalakulásra gyakorolt kedvező hatását a párton belüli jobboldal pozícióinak növekedése és a két munkáspárt kapcsolatainak ellentmondásos alakulása. A Pest környéki szervezetekben különösen jelentős volt a Szélig Imre vezette, a kommunistákkal való együttműködést ellenző csoport befolyása. Mindennaposak voltak a községi szervezetek közötti vádaskodások, a tömegbefolyásért, a hatalmi pozíciókért folytatott torzsalkodás. Z10/ A Nemzeti Parasztpártnak 1945 őszére 116 községben voltak a megyében szervezetei, amelyek nagy része "jó kapcsolatban volt a kommunista pártszervezetekkel". A parasztpárt tagjai - néhány szervezettől eltekintve - szegény- és középparasztok voltaké11/ A Független Kisgazdapárt Pest megyei újjászervezése 1945 márciusában kezdődött meg, s lendületet kapott Nagy Ferenc május 26-i ceglédi beszédével.Júniusra az adatokat szolgáltató tiz 1X21 járásban 20 544 fős taglétszámmal rendelkezett. Ez a szervezettség nem érte el a két munkáspártét, de szimpatizánsainak száma már ekkor is jelentősebb volt. A megyei szervezet titkára, 1131 Dinnyés Lajos, országosan is nagy tekintéllyel rendelkezett. ' Néhány hónapig a kolaició tagja volt a Polgári Demokrata Párt is, amely szervezeteinek számát tekintve a legnagyobb erőt éppen Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében képviselte. 1945. nyarán 50 településen volt szervezete. Tagjai elsősorban a polgári középrétegekből és értelmiségiekből kerültek ki./11/ A megyei hatalmi, közigazgatási szervek kiépülése, a koalíciós pártok aktivizálódása uj kereteket, uj lehetőséget teremtett a népi demokratikus átalakulás kibontakozására, s növelte S
