Sándor Gézáné (szerk.): Adalékok Pest megye felszabadulás utáni történetéhez. MSZMP Pest megyei Bizottsága Archívuma (Budapest, 1987)
Gács Andrásné: Az MDP politikájának érvényesítése Pest megyében, különös tekintettel az agrárproblémák megoldására 1948 - 1952
vetkezeti tervével is, és magáévá tette a 29 utáni sztálini koncepciót. Célul a kisgazdaságok kollektivizálását, a kulákok kisajátítását és a föld államosítását tűzte ki, de úgy foglalt 1131 állást, hogy "a kolhozkérdést még nem feszegetik."' /A julius 10-i Országos Szövetkezeti Konferencián Gerő Ernő beszámokója már tükröz bizonyos változásokat, melyeket a szövetkezeti irányelvek végrehajtásában előirányoztak, de a fentieket még nyilvánosságra nem hozták. A parasztpolitika módosulásáról a közvélemény közvetve csak Rákosi 1948. augusztus 20-i Kecskeméti beszédéből értesült. Többek között a következőket mondotta: "A népi demokráciában ... mi nem csak a város, hanem a falu dolgozó népének életszinvonalát is fel akarjuk emelni... a mai termelési módszerekkel ezt az életszínvonalat megvalósítani nem lehet: ezt csak közös összefogással, szövetkezéssel, kölcsönös segítéssel lehet." "A mezőgazdasági termelőszövetkezetek fejlesztésének döntő előfeltétele a kuláknak mint a dolgozó parasztság ellenségének elszigetelése, s a dolgozó parasztok tömegeinek kiszabaditása a kulákok befolyása alól." "A kulák nagygazdák is megértik - folytatta érvelését Rákosi -, hogy a szövetkezés már jelentékeny mértékben gátat vet terjeszkedésüknek,... ezért igyekeznek elijeszteni a szövetkezéstől a dolgozó parasztságot. Azt mondják, hogy ez a szövetkezés a kolhoz kezdete, hogy ezzel elvesztik földjüket, ... ugyanakkor igyekeznek befurakodni a szövetkezetekbe." "A héten itt Pest megyében a beszolgáltatással kapcsolatban végigjártam egy sor falut és meglepetéssel tapasztaltam, hogy a földműves szövetkezetekben, különösen ott, ahol keresni lehet, nyüzsögnek a spekulánsok, a volt kereskedők" . .. Mindez azt mutatja, hogy a nagygazdák nemegyszer jobban megértették, mint a dolgozó parasztok, a szövetkezés jelentőségét." De "... a kérdés, hogy merre menjen a dolgozó parasztság, fel van vetve és a válasz is világos. A dolgozó parasztság a szövetkezés, a kölcsönös segítés és a közös munka útját választja. A Központi Vezetőség 1948. november 27-i ülésén már eléggé kiélezetten vetette fel Rákosi Mátyás a kérdést: "... ha nem tudunk gyorsan változtatni mezőgazdasági termelésünkön, nem csak megáll életszínvonalunk emelkedése, de veszélyeztetjük népi demokráciánk eddigi összes eredményeit is. Hiába épitjük a 50
