Sándor Gézáné (szerk.): Adalékok Pest megye felszabadulás utáni történetéhez. MSZMP Pest megyei Bizottsága Archívuma (Budapest, 1987)

Hámori Anna: Az MKP Pest megyei szervezeteinek kiépülése 1944. november - 1947. december

célokat konkrét helyi feladatokra bontva is megfogalmazzák.

Az Észak-Pest megyei Bizottság akcióprogramja hat pontba sorolta a parasztság egyes rétegeinek megnyerését szolgáló célokat. Ezzel is kifejezte, hogy következetesen akarja képviselni az uj gazdák, a szegényparasztság, a megye szegény sorsú lakóinak érdekeit. Fellépnek a kisemberek magántulajdonának védelmében, a további házhelyjuttatásokért, a földreform, a telekkönyvezés teljes befejezéséért, a hadifoglyok mielőbbi hazahozásáért. Szorgalmazzák a villanyáram-tarifa mérséklését, a szántási hiteleket, az állami vetőmagellátást, az elemi károkat szenvedő kisparasztok adóhátralékának elengedését. A megyei pártbizottságok tervet készítettek a választási gyűlések, rétegösszejövetelek megszervezésére. Ennek keretében Molnár Erik Gödöllőn és Aszódon, Horváth Márton Monoron és Gyomron, Rajk László Rákoskeresztúron tartott választási beszédet. Emellett széleskörű egyéni agitáció bontakozott ki, amelyben jelentős munkát végeztek a falujárók. Az Észak-Pest megyei Bizottság a választási munkát elemző beszámolójában kiemelte, hogy az eredményekhez nagyban hozzájárult a helyi pártszervek és a falujárók tevékeny ségének az összehangolása. A választási számadatok bizonyítják, hogy a legjobb eredmények azokban a községekben születtek, ahol hagyományai voltak a falujárásnak. Több községben az agitációt segélyakciókkal kötötték egybe. A legszerényebb lakosoknak ruhát, lábbelit osztottak, a napközi otthonoknak élelmet, tejport juttattak.

1947. augusztus 31-én az országgyűlési választások során az MKP országosan 22,2 %-os eredménnyel az első lett, a koalíció pedig 60,4 %-kal parlamenti többséget szerzett. így a választások jelezték az osztályerő viszonyok eltolódását, hozzájárultak ahhoz, hogy az MKP III. kongresszusa célkitűzéseinek megvalósulása 1947/48 fordulóján felgyorsult.

Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyében az MKP 70 352 szavazatot kapott, 20 202-vel többet, mint 1945-ben. A szavazatok számának növekedése ellenére a kialakult 18,9 %-os aránnyal elmaradt az országos átlagtól, s a megyében csak a második helyen végzett. Az első - 20,5 %-kal - a Független Kisgazdapárt lett. a lemaradás a Dél-Pest megyei Bizottság területén alakult ki. Itt az MKP csupán 14,2 %-ot ért el, mig a FKGP 25,4 %-kal lett az

18