Sándor Gézáné (szerk.): Adalékok Pest megye felszabadulás utáni történetéhez. MSZMP Pest megyei Bizottsága Archívuma (Budapest, 1987)

Hámori Anna: Az MKP Pest megyei szervezeteinek kiépülése 1944. november - 1947. december

első. A kedvezőtlen arány oka elsősorban a parasztság összetételéből következett. Nem sikerült megnyerni a kevés földön nehezen gazdálkodó, nyomorgó, sokszor éhező, kulturálisan elszigetelt tanyai lakosokat. Körükben éppen helyzetükből fakadóan nagy volt az egyház befolyása.

Kedvezőbb a helyzet az Észak-Pest megyei Bizottsághoz tartozó területen. Itt az MKP 21,6 %-kal az első helyen végzett, s a kisgazdák 19,5 %-ot szereztek. Jóval az országos átlag felett volt a kommunista szavazatok aránya a budakörnyéki és az aszódi járásban 33,3 illetve 27,5 %, mig - 1945-höz képest nőtt - de jelenleg is az országos átlag alatt maradt a szobi, a váci és az alsódabasi járásban.^6/

A választás tapasztalatainak összegzése során mindkét pártbizottság részletesen elemezte a párt belső életének kérdéseit is.

Az Észak-Pest megyei Bizottság titkára, Sebes Imre igy fogalmazott: "Ma az a helyzet, hogy az államban erősebbek vagyunk, mint a tömegek között... Vannak olyan követelések, hogy számoljuk,?, fel a jobboldali pártokat. Meg kell értetni a párttagokkal, hogy most nem az a cél, hogy egymás után oszlassuk fel a pártokat.

Ez annyit jelentene, hogy elszakadunk a tömegektől, előre ugrunk és a tömegek lemaradnak."' ' Megfogalmazta a megyei pártbizottság, hogy továbbra is a tömegbefolyás erősítése és a pártélet fejlesztése a cél. Az események előrehaladása, a hatalmi pozíciók javulása uj követelményeket támasztanak a pártélet elé.

A figyelem elsősorban a járási vezetőségek munkájának javítására irányult. Sürgető feladattá vált a járási és körzeti bizottságok teljes körének kiépítése. Több járásban nem dolgoztak a bizottságok, munkát csupán a titkárság végzett. így a vezetők komolyabb ellenőrzés nélkül, túlzottan magukra hagyva dolgoztak. Ezzel és a kiválasztás hiányosságaival függ össze elsősorban a tisztségviselők rendkívül gyakori cserélődése. A kiválasztás során a legnagyobb nehézséget az jelentette, hogy a rendelkezésre álló káderek többségének nem, vagy alig volt politikai gyakorlata. 1947 novemberében a 9 járási és a 9 körzeti titkár közül - a nagykátai járási és egy körzeti titkári funkció nem volt betöltve - 16 fő foglalkozását, osztályhelyzetét tekintve munkás volt,

2 fő pedig alkalmazott, 12-en háromhónapos, 3 háromhetes pártiskolát végeztek, 3 fő pedig nem rendelkezett politikai képzettséggel.^®®^

19