Sándor Gézáné (szerk.): Adalékok Pest megye felszabadulás utáni történetéhez. MSZMP Pest megyei Bizottsága Archívuma (Budapest, 1987)
Hámori Anna: Az MKP Pest megyei szervezeteinek kiépülése 1944. november - 1947. december
mazta a két munkáspárt együttműködését, a közös akciók, kulturestek, vacsorák szervezését. "Hogy megnövekedett befolyásukat felhasználva elszigeteljük és háttérbe szorítsuk a szociáldemokrata pártszervezetek jobboldali elemeit." A Nemzeti Parasztpárt szervezeteivel továbbra is jó volt az együttműködés. Bizonyos fokig csökkentette a parasztság körében a kommunista párttagok számát, hogy a pártszervezetek esetenként, közvetlenül résztvettek a parasztpárti tagtoborzásokban, s "a paraszti tömegeket az NPP-be szervezték be, mivel azt a kommunisták fiók szervezetének tekintették. Elsősorban magunkat erősítsük, ne az NPP-t." A megyei pártkonferencia a szervezeti élet legfontosabb feladatának továbbra is a taglétszám növelését, a tömegszerve-1341 zeti munka javítását, s a kádermunkát jelölte meg. 1947. julius 25-én Tildy Zoltán köztársasági elnök feloszlatta a parlamentet, s megkezdődött a pártok választási küzdelme. Az MKP az uj parlamenttől mandátumainak növekedését, s a baloldal általános parlamenti, illetve általános politikai előretörését várta. Az Országos Nemzeti Bizottság a választásokon 11 párt indulását engedélyezte. Közülük a Magyar Szabadság Párt - amelynek Pest megyében is jelentős bázisa volt - belső problémái miatt még a választások előtt feloszlatta önmagát. A baloldali pártok programja ráépült az 1947. augusztus 1-én induló hároméves terv célkitűzéseire, azok megvalósítására való mozgósításra. Ugyanakkor elismerték a magántulajdont, a vallásszabadságot, kilátásba helyezték az állam és egyház kapcsolatának rendezését. A koalíciós pártok felújították az 1945- ös választási szövetségüket, hogy figyelmüket elsősorban a Demokrata Néppárt és a Magyar Függetlenségi Párt elszigetelésére tudják összpontositani. Menetközben azonban módosult a helyzet, s a koalició pártjai között is kiélezett verseny alakult ki. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye kommunista pártszervezetei is 1947 júliusától munkájuk középpontjába a választási előkészületeket helyezték. A két megyei pártbizottság akcióprogramját - a párt országos célkitűzéseinek megfelelően - a hároméves terv feladataira, a népi demokratikus továbbfejlődés kérdéseire épitette. Ugyanakkor ügyeltek arra, hogy a hosszutávu, átfogó 17
