Surányi Dezső (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó (Budapest, 1982)

III. fejezet

sének történetében is inkább görög befolyás bírt bizonyos jelentőséggel.

2. A fehér és vörös bor termelése közti különbségre nézve, sokan azt tartják, hogy eredetileg minden szőllőhegy fehér fajokból állott, s hogy ott hol vörös bor terem, ez színét csak később a szőllőmívelés és bortermelés gondozása által nyerte. Ezen nézet Magyarország két legnemesebb vörös borára, t.i. a budaira és az egrire vonatkozólag áll fenn. Azonban nem szabad tekinteten kívül hagynunk, hogy a bornak különféle színek szerinti mívelését már az ó-korban szintén ismerték s hogy ezek közül a fehér és a vörös vagy fekete (sötét) színű bor találtatott legkedveltebbnek. Úgy látszik tehát, hogy bortermelése után oly jelentékeny országban mint a milyen hazánk, mintegy a dolog természetében feküdt, hogy itt a bornak mindkét neme termesztetett s a nélkül hogy ezt kútfőileg nem igazolható conjucterák által magyarázni szükséges volna.

114. §. Kertészet és gyümölcstermelés

I. A kerteknek három neme, u.m. a házikertek, a díszkertek és gyümölcsösök (74. §. III.) egyaránt nagyobb virágzásnak indultak harmadik korszakunk alatt.

II. A házi kertek, melyeknek eredeti czélja bizonyos, a háztartásnál szükséges füveknek és az u.n. konyhanövényeknek termesztése volt, a földmívelés és kereskedelem emelkedésével egyrészt megszorítást tapasztaltak, de másrészt tágabb tért is foglaltak el. Egyes növények, melyek

93