Surányi Dezső (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó (Budapest, 1982)

III. fejezet

síinkben mindenütt haladás, lendület mutatkozik. Ez legelső sorban a szerzetesek érdeme.

A XII. és XIII. században egyéb szerzetesek is jönnek, kik segítenek tovább fejleszteni a benczések által megkezdett derék munkát. Velük együtt működnek hazánk mezőgazdaságának emelésében, hathatósan közreműködnek annak fölvirágoztatására. A XII. században prémontreiek telepednek le Magyarországon. Mikép a benczések, úgy ők is a népnek testi-lelki dolgaiban tanácsadói, oktatói. Kiveszik részöket a nemzeti munkából. A prémontreiek első letelepedése Magyarországon a XII. század első felére esik. A keresztény czivilizáczió úttörői új munkatársakat kaptak. A keresztény nyugaton szent Norbert* új szerzetesrendet alapított szent Ágoston szabályai szerint. A kanonokokat vonta szerzetesi szabályok alá. Az új rend főczélja a lelkipásztorkodás. Szent Norbert a prémontrei kanonokrendet a XII. század elején alapította és sűrű erdőktől környékezett, ingoványos helyen építette az első kolostort. Szerzetesei a vadont gyönyörű kertté varázsolták kezük munkájával. A prémontreiek napi foglalkozása a magánimádság, elmélkedés, nyilvános istentisztelet és kánom órák, tudományos előadások hallgatása, magántanulás, olvasás és írás, kézimunka és szórakozás, mindennapi káptalan. A rend tagjai papok és segédtestvérek voltak. A laikus vagy föl nem szentelt tagok, konverzusok

* Szt. Norbert (kb. 1080-1134) ~ a premontrei rend alapítója.

68