Surányi Dezső (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó (Budapest, 1982)

XV. fejezet

meg nem alakulta miatt, a gazdászati térre szándékoltatott átvitetni a társulat működése, boldogabb kifej lésekig. Az előadottakból látszik, mintegy vajúdása a társúlati borkereskedés megszűntetésének; de azt hiszem, hogy ha ernyedetlen kitartás fogja a rokonérzelműeket lelkesíteni, meg kell annak születni. Megjegyzem azt is, hogy a jelen, és a század elején pró­bált társúlati borkereskedés közt azon nagy különbség van, hogy akkor nagy tömegekbeni kiküldése vétetett mun­kába a boroknak, vagyis teljes activ bor kereskedés, elha­nyagolásával a belföldi kereskedésnek. A jelen vállalatok szerint pedig a kitűzött cél, a külföldi vevőknek honi tűz­­helyeinkhezi édesgetése, figyelmeztetése által szándékol­­tatik eléretni s ebből következő nagyobb kelendősége bo­rainknak. Szerintem a kívánt cél a kettőnek egyeztetésével lenne elérendő, t.i. én nagytömegű boroknak kezdetbeni kikül­dését helyesnek nem tartom, mint a különben általam is mélyen tisztelt Berzeviczy György vagy a Bécsben székelt éjszaki magyar borkereskedési társúlat tett. De azon pon­tokra, melyeket már a régi tapasztalás nyerőlegeseknek bizonyított, mint St. Pétervár, Stockholm, és még más muszka s lengyelországi nagyvárosok, néhány ezer bu­­tellás borokat szállítani, s ottan szilárd állású kereskedőkre bízni, áruitatását néhány percent dij-engedtetéssel célos­­nak vélném, s elfogyasztatván, más küldeményekkel foly­tatni azt, két okból i-ször. Azért, mert hordónként venni bort kevés em­470

Next

/
Thumbnails
Contents