Surányi Dezső (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó (Budapest, 1982)

XIV. fejezet

a szájban szétolvad. Nem oily szapora mint a többi, legalább javitott pesti homokunkban egy-egy anyatő alig szaporít többet egy nyáron által, mint 2-3 hajtványt, hol­ott a többi tízszer annyit is növel. Hiában! A Fastolf a málnák oroszlánya, mert az állatok királya sem nemz egyszerre sokat, sőt a mint mondják, sohasem többet egy­nél. 4. Máltai vagy fehér málna. Különös, de sem szebb, sem jobb a közönségesnél; azonban egy málnával megtelt kosárkának feldiszitésére sokat ér. A szemzés ideje A tenyészélet jelenségeinek észlelése azt tanusitja a fák­ban, hogy tápnedvök keringése, leginkább a mérsékelt éghajlat alatt, két szembetünöleg és tüzetesen jelelt tur­nusban tünteti ki élet jelenségeit, miszerint t.i. vagy táp­nedvük, tehát hirtelen fejlődésük teljes árjában állnak szemünk előtt, vagy pedig álomba merülve tegnek. - íme a szerves életben is az apály- és dagálynak nyoma! — Az első és főapály a fákban őszszel áll be, és a téli napfor­dulatkor éri el tetőpontját, helyet engedvén a tavasz beáll­tával az első, azaz fődagálynak, a tavaszi hajtásnak, ta­vaszi dagálynak; a második apályt észrevesszük Sz. Iván­­nap közeledtével, és ugyan Sz. Ivánnapkor, tehát a nyári napfordulattal éri el tetőpontját, mire a második dagály következik, melly a második vagy Sz. Iván hajtás jelen­429

Next

/
Thumbnails
Contents