Surányi Dezső (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó (Budapest, 1982)

XIV. fejezet

1. Közönséges piros málna, mellyet átalán véve mindnyájan ismerünk, annál is inkább, minthogy vadon is előfordul erdeinkben. Gyümölcse a nemesebb változványokéhoz hasonlítva, kicsiny, világosabb-veres, Ízre és szagra azonban sajátságos kellemetességü. A gyümölcs egyes szemcséi egyegy lapos magvat rejtenek, mellyekből a cultura hozzájárultával a málna valamennyi, vagy legalább legtöbb változványa keletkezett. E gyümölcs haszonvehetó'sége - leginkább befűzött állapotában - közösen el van ismerve a konyha körül úgy, valamint a gyógyszertárban is; azért óhajtanok, hogy annak czélszerü mivelése is általános elterjedésben részesülne, miután elvégre kevésbbé kényes lévén, mint a nemesebb válfajok, a kert akármi félreeső sarkában is diszleni szokott, csak sovány földje ne legyen és regeitől estig a nap azt ne pörkölje. Árnyoldala abban áll, hogy könnyen megférgesedik.

2. Chili málna. A legtermékenyebb azon fajok közt, miket ismerek. Gyümölcse ezen kivül nagyobb, sötétebb szinü és valamellyest korábban érő, mint a közönséges málna. ízre édesebb ennél, s azért a konyhában gazdaságosabb is annak használata. Mindezen előnyöknél azonban többet ér még az, hogy kukacz nem esik bele.

3. Fastolf. Ez, a málna minden jó tulajdonainak, superlativ mértékbeni képviselőj e, termékenységre azonban nem mérkőzhetik eddigi tapasztalásaink szerint, a Chili málnával, a nélkül azonban, hogy terméketlenségről vádolni lehetne. Nevezetes nagyságú gyümölcse édességre az első, igy hasonlókép gyengédségre is, úgy annyira, hogy igazán

428