Surányi Dezső (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó (Budapest, 1982)

XIII. fejezet

a sajmeggy (Prunus Máhaléb Lim.) magonczai használtatnak.

81. §. Szilvamagvakat is szinte azon frisében kell ültetni; vagy pedig, az imént leirt módon, nyirkos homokban eltartani. Az (úgynevezett) ,beszterczeiszilvä> (Prunus domestica. Zwetsche Hauszwetsche, Backpflaume) magvakat külön ültetjük, mert ezek, ojtás nélkül is, fajuk eredeti jelösségü gyümölcseit szokták termeni, a többi szilvafajokból pedig vadonczokat fogunk növelni, az ,ojtvány szilvák- (Pruni insititiae. Pflaumen.), nyári- és őszi baraczkok alá. - Törpe szilvafák alanyaiul alkalmas vadonczokat ád a kis bájszépsz. (die kleine Mirabelle), a,vörös szilva1 vagy kutyaszilva (rothe od. Hundspflaume), és a,fehérszilva'’ (Haferpflaume). - A ,királynő-sz.’ (Rein- Claude) sokszor ojtás nélkül is nemes gyümölcsü magonczokat ád.

82. §. A baraczkmagok hasonló kezelést kívánnak mint a szilva. Megjegyzendő az, miszerént: némelly őszifajokból sokszor olly magonczok nőnek, mellyek anyjokéihoz hasonló jóságu-, s néha még sokkal jelesb gyümölcscsel kedveskednek.

83. §. Diónál nem a nagyságra, hanem a faj termékenységre és arra kell főleg vigyázni, hogy vékony héjú s teljes bélü választassák: zöld, keserű hajával ültetve az egerek ellen biztosittatik. Mogyoró inkább dugvány-, vagy bujtványairól szaporittatik.

84. §. A gesztenye hideg iránt igen érzékeny, s e szerént ezt, nedves homok között, fagymentes pinczében kell

399