Surányi Dezső (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó (Budapest, 1982)

XIII. fejezet

van: fbirskörtvé', - körte alakú, és ,birsalma' gömbölydedebb almaidomu, ez kövesebb, s e szerént amaz alkalmasabbnak tartatik. A birs-alanyokba ojtás sokat tesz a gyümölcs színe, ize s jóságos változékonyságára; s ehez járul az is, miszerint: ,,némelly különösen finom körívek birsbe ojtatva, nehány év múlva elvesznek” (Diittr.). Segítve van e bajon is, a jeles bajor gyümölcsész Dittrich azon nagy becsű tapasztalata nyomán, miszerént: a „galagonya" (Crataegus Linn. Weissdorn.) nemcsak minden finomabb körtvék-, hanem almák alá is biztos alanyul alkalmazható, és ez i és y2- (sőt 2-) százados életével is kezeskedik a vele szövetkezett nemes főnöknek, - midőn ellenben a birsnek ismeretes rövid élete (,18-25 év’), a legjelesb ojtvány kora vesztét is maga után vonja. -80. §. Cseresnye alá legszebb magonczokat kapunk a kis szemű, piros fekete cseresnyékből; a nemesitett cseresnyékről vett magvak korán sem adnak olly szép vidám növésű vadonczokat. Cseresnyemagvakat azon frisében kell ültetni, mielőtt t.i. kiszáradnának, különben néha az első évben nem fognak kikelni; ha pedig azokat csak őszszel vagy jövő tavaszkor akarjuk vetni, ez esetben, rétegenként nedvesded homok közé rakva kell eltartani. Meggymagvak külön vettessenek: s ezeknek magonczaiba cseresnyét soha se, - oka leginkább az: mert a meggyfa lassabban női és soha sem nevel olly nagy, vastag fát, mint a cseresnye, s igy az alany - vagyis a fának talapzata sokkal vékonyabb leime mint a nemes törzs, s ennek táplására nem leendene elégséges. - Törpe-cseresnye s meggyfák alanyaiul

398