Surányi Dezső (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó (Budapest, 1982)

XIII. fejezet

77- §• Az egyes fajoknak külön-külön gyűjtögetése, tartogatása s külön is vetegetése nem csak fölösleges bibelődés, hanem haszontalan dolog is. Ezt azok ajánlják, kik ama hiedelemben vannak: mintha minden fa azon alanyon diszlenék legjobban, mely ép azon fajú gyümölcs magvábul vette eredetét. Azonban Mons: ugyanazon egy körívének magvaiból annyira különböző magonczokat kapott, hogy ezeknek némellyike ,nyári-f másika ,öszi-f sőt némelly része ,téli-kör íveké eX. termett („Obstbaumfreund”). Az tehát egyáltalában kivihetlen is, hogy, p. a nyári-gyümölcsöt a nyári-gyümölcsbőli magonczba, s az őszit és télit hasonlókba kellenék ojtani. - De az, maga a dolog természetéből érthető, miszerént: ,buja s erőshajtású ojtó-ágat hasontermészetü, szilajon hajtó s gyorsnövésű alanynyal egyesíteni legok- s czélszerübb. -78. §. Javasolják még azt is, hogy: magvakat gyümölcsöstül együtt ültetni legsikeresebb; ez nem is áll, - de, még ha úgy volna is, nem egyéb mint okszerütlenül gyümölcspazarlás volna, s ki fogná ezer meg ezer számra vesztegetni a legszebb gyümölcsöt (mert, mint föntebb mondok, ép ezekben rejlenek a legalkalmatosb magvak)? midőn, - csupán magvaik vetése által is, - még biztosabban és sokkal több magonczokhoz juthatunk. -79. §. Törpe-almák alanyaiul szolgálandó magonczokra szert lehet tenni: az ,iván-almT (Pomme de St. Jean. Johannisapfel) magvaiból, vagy annak tőfutvány- vagy tősarjadványaiból; kör tv ék alá pedig ,birskörtve’ magonczokból, vagy birsdugványokból. A birsnek két faja

397