Surányi Dezső (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó (Budapest, 1982)

IX. fejezet

sem az újj, sem az ó Szöllökben, nagy Gyümölts, Dió, Alma, Körtvély, Szilva, és Cseresnye-fákat ne ültessenek, mivel nagy árnyékot tartanak, a’ föld alatt meszsze terjedő gyökereikkel a’ Szöllö Tőkének erejeket magokban húzzák, és az ollyan nagy Fák alatt a’ Tőkék hét három, ’s négy ölnyire-is, vagy kevés, vagy éppen semmi Szöllöt nem hoznak, sőt ha hoznak-is valamit, az vagy le-szokott hullani, vagy meg nem érik. Még a’ Kajszin Baraczk-fát sem jó Szöllöben ültetni, mivel sűrű, ’s nagyra növő levelei miatt nagy árnyékot tart, és sok gyökeret botsájt. őszi sima, szőrös Baraczk, ’s Mandola-fákat ritkán lehet ültetni, ezek, ’s e’ félék nem ártanak annyira a’ Szöllönek. Gyümölts-fákat a’ Szöllönek allyán, vagy pedig arra választott kertben kell ültettetni, a’ Szöllö legyen Szöllö, mert az úgy szép ha nagy Fa nintsen benne, a’ gyümöltsös Kert pedig gyümöltsös Kert.

III. SZAKASZ.

A' Mettzésről.

A’ Mettzéshez Februariusban vagy Martiusban hóid tölte után mindjárt ha az idő engedi, ’s a’ Szöllö Hegyeken a’ föld ki-szárad, minden erővel hozzá kell fogni. A’ melly Szöllö Tőkéket öszszel be-nem dönthettek, ’s hol számos szaporítás kívántatik, azokat ha jó hoszszú veszszejek lészen döntsék-be örökre; ha ki pedig azt akarja, hogy sok Szöllöje legyen, tehát a’ hol ritka a’ Tőke, s’ nagy

320