Surányi Dezső (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó (Budapest, 1982)

IX. fejezet

tetejét meg-egyencsiteni, és a’ közepén két felé hasi tani. Azután az el-készitett oltani való jó Fajta veszszőt két ’s három szemre, egy arasznyira meg-hagyván a’ meghasitott veszszőbe be-kell tenni, és úgy kell vele bánni, valamint a’ gyümölts-fa óltványokkal, a’ vágott sebet tudniillik a mohhal bé-tekervén, és hogy az illyen oltványt a’ Kapások ki-ne vágják jegyül két karót keresztül felette tévén.

III. Az Oskolából való ültetéssel-is igy kell bánni: Tavaszszal a’ leg-jobb Fajta Tőkékről, mellyekről az I. Szakaszban emlékezetet tettem, le kell a’ leg-szebb, ’s egésségesebb de nem igen kövér ’s vastag Szöllö veszszőket mettzettetni, és azokat keskeny kapával gödröket rendben ásatván egy Suchnyira vagy egy lábnyira egymástól (mint az első Szakaszban az újj Szöllönek plántálását leirtam) be-ültettetni; azután a’ veszszőket szintén úgy valamint a’ Szöllöben kapáltatni, választani, ’s tisztán tartani. Harmadik Esztendőre mikor már gyökeret tsinál ’s feje kezd lenni, szedje-ki a’ Vinczlér az Oskolábul és ültesse oda a’ hol roszsz Fajta Szöllö, vagy üress hely vagyon a’ Tőkék között. Azután a’ jó Fajta meg-foganván, vágja-ki a’ roszszat, és helyében három Esztendő múlva a’ jó fajta újj Tőkét döntse-be. így Esztendőnként tapasztalni fogja Szöllöjének jobbulását, és a’ hellyes, ’s szorgalmatos munka mellett az Ur Istennek áldását. Én Istennek segítségével ennek a’ munkának legnagyobb hasznát tapasztalom.

Azt végtére szükség szorgalmatossan meg-tartani, hogy

319