Surányi Dezső (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó (Budapest, 1982)

IX. fejezet

rendben fogja hozni; e’ mellett sürübbé-is teszi, és mind abban az Esztendőben, mind pedig a’ következendőkben, ha tsak valami véletlen, ’s káros történet nem-iri, sok Szöllöt fog hozni.

2szor. Por Bújtással; mellyel-is a’ Szöllöt szaporítani szokták eképpen; A’ metzésnek alkalmatosságával a’ Szöllö Tőkének a’ fején egy veszszőt hagynak, és ezt némellyek mindjárt, némellyek pedig tsak akkor mikor hajtását (vagy fakadását) látják por alá szokták hajtani, vagy-is: földben két ’s harmad-fél arasznyi mélységre ásni; sokan pedig a’ meg-hagyott veszszőn bő termést látván, Lugasokra, vagy: Rudasokra szokták meg-hagyni. A’ melly Por Bujtást pedig Tavaszszal be-tésznek, azt azután őszszel veszszeje meg-nővén, ’s gyökereket vervén, vegyék-ki a’ földből, ’s újra döntsék-be örökre, azután két Esztendővel vágják el az Anya Tőkéjétől, hogy mind az Anya, mind a’ tőle szaporodott fiatal Tőke, maga erejében maradhasson, ’s épülhessen.

A’ ki azt akarja, hogy a’ Tavaszszal fel-hagyott Lugas miatt a’ Szöllö Tőke meg-ne romollyon; tehát az ollyatén Lugast őszszel vagy örökre döntesse-bé, vagy pedig jövő Tavaszszal vágassa-le a’ Tőkéről, másként Szöllöjének tsak romlását, ’s pusztulását látni fogja. Némelly helyeken az ollyan Rudasokat három, négy Esztendeig-is meg-szokták hagyni, ’s mig csak húzhatják húzzák, és ha be-nem döntik annak idejében, az ollyan rudast, vagy a’ dér, ’s jégeső meg-rontja, vagy ereiből ki-fogyván semmi Szöllöt nem hoz, utolyára-is azután le-kelletik vágni, ’s a’ ga-317