Surányi Dezső (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó (Budapest, 1982)

IX. fejezet

nek előbbi jelentősége ismét visszaállíttatott, s hogy a XVIII, századnak kezdete óta Magyarország bortermelése után nagy hírben áll; - méltán azt következtethetjük, hogy a XVI. és XVII. századokban is nálunk mindenütt virágzó állapotban volt. S ennek feleltek meg azon kedvezmények is, melyekben királyaink a bortermelőket részesítették.

V. XVII. századi jelentékeny bortermelésünkről azon előkelő szerep is tesz tanúságot, melyet a bor Magyarország akkori kereskedelmében játszott. Hazánk borkereskedése leginkább nyugat és éjszak felé volt fontos. Amott Ausztriával, Stiriával és a német birodalommal, kezdetben sok nehézség közt, melyek azonban később úgy a hogy kiegyenlíttettek; - itt Lengyelországgal, Oroszországgal, Sléziával és a Balti tengermellékkel. Délfelé a törökökbírta vidékekkel, s az Adriai tengeren át Olaszországgal, hol szintén sok és jó bor termett, jelentékeny nem lehetett.

A borkereskedésnek tárgya éjszakfelé leginkább a nemesebb s különösen a hegyaljai bor volt; mely a szőllőbirtokosoknak nevezetes jövedelmet is hozott. Mivel pedig kereskedelmi politikánk egyik sajátsága szerint a belföldieknek termékeiket az országból kivinni nem ritkán megtiltatott, hogy azokért azután az idegen kereskedők hazánkba jönni kényteleníttetvén az ekként befolyó vám által a kincstár jövedelme szaporíttassék, a borral űzött kereskedés is túlnyomólag idegenek kezében volt.

305