Surányi Dezső (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó (Budapest, 1982)

VIII. fejezet

Vannak más formájú Hyacinthusok, kik ollyanok mint az bojtos fák, egy arasznyi magasságok. Kiknek sok ágokbugok vagyon, szép apró kék virágokkal rakvák; azért híják őket Cotnosus Ramosus, az az, üstökös, és ágas Hyacinthus. Talaltatik csillagos, az igen idején virágzik, mihelt a’ hó el mégyen, apró ki terjedtt virágú mint a’ csillag, kinek a’ közepi fejér sárgás, abbúl mint egy sárga czéma szálak nőinek ki. Az Hyacinthusok közzé számlállyák a Pézma virágot, kit némellyek Botroidesnek hinak Deákul, Törökül Dipkadi vagy Muscaţi, hogy ollyan kedves szaga van, mint a’ Pézmának, avagy Ambrának. Egy ujnyi szálon nőinek ki a’ virágjai környös környül mint az cserép pohárkák, közepitűl fogva tetejéig. Kik hamu színűvek, némellyek sárgák éppen, némellyek kékek, és a’ tetejek sárgás. A’ levelek hoszukás, keskeny, hegyes, üreges, el terjed a’ földön. A’ gyökerek hoszukás, fejér, rétes héjú, mint az vörös hagyma, kikeletkor virágzik. Botroidesnek hiják azt-is az virágocskát, a’ ki hasonló az Muskárihoz: de semmi szaga nincsen, igen idején virágzik, szederjes, ollyan mint a’ kígyó hagymának a’ virágja, az erdőben-is, és szántó földeken lelhetni.

Az Hyacinthussal való bajmolódás, nem igen nagy szorgalmatosságot káván, szereti a’ Nap fényét, és könyű földet, nem keményet avagy kövest, se igen Sirost; mert e’ félékben csak levelezik, és nem virágzik. A’ mint az nagysága hagymájának, vagy gyökerének vagyon, ahoz képest kell őtet közelebb, vagy távulabb ültetni. Az aprókat 6. 5. 4. 3. ujnyira egy mástúl, és annyi mélységre-is.

261