Surányi Dezső (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó (Budapest, 1982)

VIII. fejezet

Az öregeket pedig, fél arasznyira-is. Negyedik esztendő­ben, közönségessen kell ötét a’ földbül ki-ásni, minek­­utánna el-hervadnak levelei: és úgy kell vélek bánni, mint oda fel meg Írtam az Tulipák, és Narcissusok bulbu­­sirul. Csak az fejért a’ ki idején sűrüven virágzik, jobb volna minden második esztendőben ki-szedni. A’ mint az későbben fejérrel virágzókat-is minden esztendőben, hogy meg ne férgesedgyék a’ gyökerek a’ földbe. Az kik tovább maradnak a’ földbe; azok körül minden esztendő­ben kikeletkor meg-uiicsák a’ földet, mint az több bulbu­­sokon-is. Rétképpen szaporíthatni az Hyacinthusokat; avagy az hagymáján, az úy növéseket el szaggatván az annyoktúl, és magán ültetvén, kik hamar virágoznak: avagy az magván, mellett ez mostam kertészek, inkább javallonak. Kivel illyenképpen bánnyál; Az melly virág igen szép öregen, sűrüven virágzik, és idején, kinek csemetei ki nem szíják erejét, hadd meg azt; az többit környülette, második, vagy harmadik helyen mesd-le. Mikor immár az virágjai jobb részént meg-hervadnak, mesd-el a’ tetejét a’ szálá­nak, és az több virágját-is le-szaggatván, hogy alól az öreg virágiban hármat, vagy négyet magnak; mikor meg­érik a’ mag, az hojagocskája (kiben az fekete magocskák vannak) magátul meg hasad, és minek előtte ki-húlnak az magok, szedd-le: és Octoberbe, vagy inkább Septem­­berbe vesd el jó káposzta alá-való földbe igen ritkán; hadd úgy két esztendeig, míg meg-nőlnek gyökerei: ha szükség, meg öntözheted, és gyomlálhatod. Azután, 262

Next

/
Thumbnails
Contents