Surányi Dezső (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó (Budapest, 1982)

VIII. fejezet

VIII. FEJEZET

Wilhelm Müller:

A POSONI KERT LEÍRÁSA (1658)

Bár az érseki palota a városban van, a mostani érsek nem lakik ott. Az esztergomi érsek, aki mostanság Lippay úr, méltóságánál fogva pedig hercegi cím és rang illeti, a városon kívül szép nyári palotát építtetett, s hozzá nagy kiterjedésű kertet rendeztetett be. A palota (palatium) hosszú épület, mögötte nyílik a kert, ebben szép, nagy, szegélyezett (ambitus diverşi) és szőlővel befuttatott, boltozott lugasok vezetnek. A bejárattól jobbra szépen szegélyezett, négyszegletes halastó (piscina) terül el, rajta különböző török récék és egy hattyú, melynek párja éppen nemrég pusztult el. Minthogy az érsek a György nevet viseli, a tó közepén a lándzsás Szent György lovagnak életnagyságú, kőből faragott szobra áll a sárkánnyal.

Innen a kertész ahhoz a táblához vezetett, hová az úgynevezett narancsházból rakják ki az olasz fákat, növényeket (hortus italicus). Volt ott mindenféle gyümölcsfa, gránátalma, citrom, narancs, babér stb., számszerűit 167, többnyire vörösre festett és zöld vaspántokkal övezett vedrekben. E valóságos ligetben még 780 különféle kis és nagy, égetett agyagedény volt, márványozottan barnára,

247