Surányi Dezső (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó (Budapest, 1982)

V. fejezet

Sokképenn próbálták a’ tudós Fűvészek a’ plánták Nemeit Seregekre felosztani, és azok által az egész Fűvész- Alkotmányt (Systema Botanicum) felállítani. Ezek közti még eddig legalkalmatosabb a’ Linné Alkotmánya, a’ ki a’ növevényeket a’ nemző részeiknél fogva osztotta fel Seregekre és Rendekre.

§. 3. A' Nemző részek a’ virágbann.

Minden plántának a’ virág)ábann vágynak a’ nemző részek t.i. a’ Hím (Stamen) és a’ Nőstény vagy Nő vagy Anya (Pistillum) - Vegyen kezébe az ember eggy Tulipántól, vagy fejér Liliomot, vagy Bodza virágot, vagy Szegfüvet, és nézze meg.

A’ virág’ legközepénn űl az Anya, a’ mellyből leszsz a’ termés vagy gyümőlts. Ebbenn három részeket kell megjegyezni:

) 1) Magzat (Germen) az, a’ mellyből a’ magva vagy gyümőltse leszsz.

2) Anyaszár (Stylus) eggy száratska, melly némelly virágokbann a’ magzat tetejéből nő ki. Illyen a’ tulipántbann nints, de van a’ szegfűbenn, még pedig kettő; némellyekbenn több is szokott lenni. Az Anyaszár tetejénn van a’

3) Bibe vagy Tsúts, vagy Porfogó (Stigma), a’ melly néha gombos, mint a’ Kankalinbann; néha hegyes, mint a’ Szegfűbenn; néha két ágú, mint a’ Folyó fűbenn

155