Surányi Dezső (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó (Budapest, 1982)

V. fejezet

’s a’ t. A’ virágzás’ idejénn mindenkor valami nedvességet izzad ki, mellybe a’ nemző por bele ragadvánn, lehat a’ magzatba, ’s azt tenyészővé tészi. Mikor a’ magzatonn anyaszár nints; a’ Bibe tsak a’ magzat tetején ül, mint a’ Tulipántbann, Mákbann, ’s a’ t.

Az Anya körül vágynak a’ Hímek, p.o. Tulipántbann és Liliombann 6, a’ Bodzábann 5, a’ Szegfűbenn 10. Ezekbenn is három részeket kell megjegyezni:

1) Hímszál (Füamentum) Az a’ kis szálatska, mellynek tetejénn ül rendszerént a’

2) Porhon vagy Porzó vagy Tsék {Anthera). Ez eggy kis zatskó, sokféle formájú, melly virágzáskor kireped, ’s kiömlik belőle a’

3) Hímpor, Nemzőpor {Pollen), melly a’ Bibére húllvánn, onnan lehat a’ magzatba. Sokszor a’ Hímnek hoszszú szála nints, hanem a’ Porhonok tsak a’ virág belső falánn ülnek, ’s alig van eggy kis szárok, mint az Atratzélbann, Játzintusbann ’s a’ t.

Ezeket a’ nemző részeket körül veszi a’

Bokréta (Corolla). Ez az a’ fejér, vagy piross, vagy sárga, vagy kék, vagy más színű (de igen ritkánn zöld) gyenge hártya, mellyet a’ köznép tulaj donképenn virágnak nevez. Ennek a’ gyenge hártyának neve Szirom (Petalum). A’ Tulipánt bokrétájának illyen szirma van 6. - A’ Bokréta tövét kívülről béborítja a’

Csésze vagy Kehely (Calix), melly rendszerént zöld, ’s^levél forma matériából van. - Fő részek a’ virágbann a’ nemző részek, mellyektőlfügg a’ termés; a’ csésze és bok156