Surányi Dezső (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó (Budapest, 1982)

V. fejezet

levelek’ nagyságára, vagy a’ virág színére, vagy a’ gyümőlts’ külső formájára és ízére nézve a’ maga Fajától külömbözni látszik, p.o. A’ muroknak a’ mezőbenn vagy vadúl, kemény fás gyökere van; a’ kertekbenn pedig húsos, megehető. Ugyan azon Szegfűnek magvárói válik fejér, veres, tarka virágú Szegfű. Ugyan azon almafának magvárói, külömböző ízű és formájú almát termő fák lesznek ’s a t. Az illyeneket más Fajoknak nem tartjuk, hanem tsak Fajtáknak, Hasonfajoknak, Válfajoknak, Alfajoknak (Varietates).

Eggy Nemű (Genus) Fajoknak mondjuk azokat, a’ melylyeknek virágzások és gyümőltsözések vagy Ábrázatjok (Habitus Generis) eggy formájú; egyéb részeikbenn pedig eggymástól külömböznek; és egygyiknek magvárói soha a’ másik nem válik. p.o. Fás Bodza, Földi Bodza.

A’ Fűvész- Tudomány a’ plánták Nemeit elrendeli bizonyos Seregekre; a’ Seregeket elszaggatja Rendekre; a’ Rendekbenn előadja a’ Nemeket; és a’ Nemek alatt a’ fajokat, nemi és Fajnevekkel eggyütt. Ügy hogy mikor a’ könyvből valamelly előttünk lévő plántát ki akarunk keresni: először azt kell megtudni, mellyik Seregből való? azutánn mellyik Rendből? azutánn mitsoda Nem? és annak mellyik Faja? - valamint p.o. ha eggy Katonát akarnánk felkeresni; sorjábann végire kellene járni; melylyik Regementből? annak mellyik Divisiojából? mellyik Svadronából? ’s mellyik Tzúgjából való? - Mikor osztán az előttünk lévő, és jól megnézett plántának Nemi és Faj nevét így kikerestük: akkor azt esmerjük.

154