Surányi Dezső (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó (Budapest, 1982)

V. fejezet

hanem más is tsak a’ maga sokszori látása utánn tanúlhatja ki azokat apránként.

A’ plántát hát velünk látatlanbann semmi tanítás és előadás egészenn meg nem esmértetheti; hanem tsak úgy esmérhetjük azt meg, ha magunk látjuk, és figyelmetesenn megnézzük. A’ Fűvész-Tudomány erre az esméretre vezet az által, hogy megtanít bennünket, mitsoda jegyeket keressünk a’ szemünk előtt lévő plántábann, ’s azoknál fogva a’ mellyeket benne találunk, ráigazít a’ könyvbeim annak nevére és rövid leírására; a’ mikor osztán azt szemesenn’ megnézvénn, megesmerjük a’ termetéből, és azzal együtt a’ neve nálunk megmarad. Mennél több plántát esmérünk osztán így: annál elébb vagyunk a Fűvész-Tudománybann. Látni való hát, hogy Fűvészséget tsak úgy lehet tanúlni, hogy kezébenn légyen az embernek a’ könyv, szeme előtt pedig a’ plánta, mellyet megesmerni akar.

§. 2. Fajok, Nemek, Seregek, és Rendek.

Eggyféle, vagy eggy Fajú (Species) plántáknak mondjuk azokat, mellyek virágzásokbann, gyümöltsökbenn, levelekbenn ’s egész termetekbenn eggymással eggyeznek, és a’ magok magvától magokat szaporítják. Sokszor megesik pedig - kiváltképpen a’ mivelés és kertbenn való termesztés által - hogy ugyan azon magról más formájú plánta válik, a’ melly vagy a’ gyökérre, vagy a’

153