Surányi Dezső (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó (Budapest, 1982)

V. fejezet

Veszelszki Antal :

A’ növevény-plánták’ órszágából-való

ERDEI, ÉS MEZEI GYŰJTEMÉNY, VAGY-IS FA- ÉS

Fűszeres könyv. ..

(1798)

69. Armeniaca majora et minora, Epirotica rotunda praecocia, praecoqua. Magyar. Kajszín-baratzk, Tengeribaratzk, Sárga-baratzk. Német. Marillen, Aprikosen. Tseh. Merunkij. Frantz. Abricotier. Oláh. Perszeg; Perszik. Valamint a’ fájok, mivel az óltás által változást szenvednek, úgy a’ gyümölcsök’ formája a’ Tartományoknak fekvéséhez képest igen különbözők, és tán innét esett az a’ tévelygés a’ régi írók között, hogy a’ Kajszín-baratzkot az őszivel egynek gondolták lenni. Az igaz, hogy köztök nem nagy a’ külömbség; de még-is ezek hidegebb, és nedvesebb természettel bírók az őszieknél, melly szerént nem jó sokat egyszer belőlek enni, kivált ha értelenek-is; mert hamar gyomor’ rángást, véres has-menést, kólikát, és hideg-lelést okozhatnak. A’ többiről az őszi-baratzk alatt lesz’ emlékezet.

214. Digitalis, Dactylitus alba folio aspero, Magy. Gyűszű-fű, Gyűszű-virág, Üj-fű, Üjjos-fű, Ném. Fingerhut, Fingerkraut Waldglöcklein. Frantz. Digitale e grande fleur jaune; Gant notre Dame. Mert ollyan mint a’ gyűszű, tsak hogy hoszszúkás, belől üres, egy magas száron sok sárgás virágok lógnak alá ötösön, hatoson, a’ levelei ollyak majd igen mint az ökör-fark fűvé, a’ gyö145