Surányi Dezső (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó (Budapest, 1982)

V. fejezet

kere fejér és rövid, igen egy résnyire fel-szokott nőni. Vannak több fajtái-is külömbözők, nagyobbak és számosabbak. Árnyékos erdős helyeken teremnek, és kertekben-is nevelik. Belsőképpen nem szoktak véle élni, mert igen nagy hánytató ereje van, hanem golyvákat és a’ gugákat, ha reá kötik, azt mondják hogy el-oszlatnák. Egyéb eránt a’ Fűvészek mélyen halgatnak e’ fűről.

387. Persica: Amygdalus Persica foliorum ferraturis omnibus acutis, floribus sessilibus solitariis, Szőrös baratzk-fa; Baratzk-fa. Nem. Pfersichbaum; Pfirschenbaum. Oláh. Perszeg; Perszik. Tseh. Breskwe. A’ Baratzk igen esméretes, nyersen, aszalva, főtten, esszük, és liktáriumot-is tsinálnak belőle. A’ Baratzk hívesit, és nedvesít; azért ha jól-megérett, használ a’ gyomornak, apetitust ád az ételhez. Ha a’ leveleit megtörik, levét ki-fatsarva isszák, gelesztát öl, avagy tsak a’ meg-törött leveleit kötik a’ köldökre. A’ Matska-méze, has-folyást állít, ha borban elegyítve isszák, a’ követ meg-töri. Ha sáfránynyal borban főzik, a’ torok dagadást, és rekedést meg-enyhíti, az ember’ melyjét meg-nyítja, tüdőjét tisztítja. A’ leveléből ki-fatsarta lévből nehány tsep a’ fül-férget meg-öli. Has-rágás ellen jó a’ magvát enni; ha pedig hatot, hetet meg-esznek belőle, a’ részegséget meg-gátolja. Ha az ebek’ sebjében féreg terem, a’ leveléből kifatsart vízzel kenik. A’ Baratzkfa’ magva hasonló erővel bír a’ keserű mondolával. A’ Baratzkfa magnak hejjából, ha szennet égetnek, jó fekete téntát lehet belőle tsinálnL Virágját, és a’ rajta termő matska-mézet ha borban öszve-146