Boros Pál (szerk.): A Pest megyei agrárszocialista mozgalmak történetének bibliográfiája (Budapest, 1972)

A Pest megyei agrárszocialista mozgalomról szóló irodalom bibliográfiája

gedése tekintetében csak akkor rendelkezik, ha a főszolgabíró, illet­ve a főispán a fél kérelméhez képest bejelentik, hogy a sztrájknak nem a munkaadó méltatlan eljárása az oka, s így a kért munkások átengedését mint rendkívüli intézkedést javasolják”. 86. Véres kalászok. = Budapesti Napló. 1897. júl. 2. 1—2. p. „Horánszky Nándor mai beszédében csak érintette, de mi ezen­nel kimondjuk lelkünk egész felháborodásával kegyetlen látvány az, mikor a kormány és a törvényhozás többsége erőszak fegyverével akar legyőzni mindent, és az alföldi veszedelemmel szemben kime­­rítettnek látja minden tennivalóját, teljesítettnek hiszi minden kö­telességét azzal, hogy kiparancsolta a fenyegetett gazdák védelmére a zsandárokat és a sztrájkoló munkások dolgát elvégezteti rabok­kal". 87. Az aratási készülődés. = Földmívelő. 1897. júl. 2. 2. p. „És ha már a katonaságot is kirendelik az aratásra, akkor kellett volna már minden pusztára kórházakat is építeni.” 88. HERZKA Tivadar Az aratási sztrájk. = Magyar Hírlap. 1897. júl. 2. 1. p. „Hogy a kormányhatalom most a mezei munkaadókat támogatja ama munkásokkal szemben, kik a fennálló szerződések megszegé­sével sztrájkolnak; hogy karhatalommal ellentáll minden erősza­koskodó kísérletnek az csak természetes. Parancsolólag követeli ezt nemcsak az ország anyagi érdeke, hanem a törvény és a rend tisz­telete is. De végzetes hiba volna ha a kormány és a törvényhozás ezzel a regresszív beavatkozással hivatását a munkáskérdéssel szem­ben nagyjában befejezettnek vélné”. 89. Az aratósztrájk. = Alkotmány. 1897. júl. 3. 8. p. „Tápiószecsön tegnap (júl. 2-án) letartóztatták Gazsi István és Pap János agitátorokat. Minthogy emiatt a munkások között nagy izgatottság támadt, a hatóság szabadon bocsátotta őket. Tápiósülyön az aratók ma beszüntették a munkát, mivel az uraság a lucerna le­kaszálását követelte tőlük. A csendőrséget mozgósították. Tápiósá­­pon és Bácsmadarason teljesítették a munkások követeléseit. Tá­­piószecsőn az aratók nagy része vonakodott megkezdeni az aratást az eddigi feltételek mellett. A községben nagy számú csendőrséget és honvédséget összpontosítottak. Számos elfogatás történt, de az el­­fogottakat néhány óra múlva szabadon bocsátották”. 90. Az aratási sztrájk. = Budapest. 1897. júl. 3. 4. p. „Tápiósülyön az aratók ma beszüntették a munkát, mivel az ura­ság lucerna lekaszálását is követelte tőlük. A munkások csak 1,— 26

Next

/
Thumbnails
Contents