Boros Pál (szerk.): A Pest megyei agrárszocialista mozgalmak történetének bibliográfiája (Budapest, 1972)

A Pest megyei agrárszocialista mozgalomról szóló irodalom bibliográfiája

nek képesek megakadályozni, hogy a szocialista eszméknek megnyert mezei munkások ezáltal kiszámíthatatlan károkat ne okozzanak az ország gazdasági életének”.

82. Az aratási sztrájk. = Budapest. 1897. júl. 1. 3—4. p.

„Az alföldi szociális munkásmozgalmak azonban egyes vármegyékben roppant aggodalmat keltenek a gazdákban, mert sokhelyütt az utolsó pillanatban mondják fel a szerződéses aratók a munkát”.

83. Az alföldi munkásmozgalmak. = Magyar Űjság. 1897. júl. 1. 4. p.

„A gabona aratása egyes vármegyékben már tényleg kezdetét

vette s az illető gazdasági egyesületek elnökeitől nyert értesülések szerint, akik a földművelésügyi miniszter felkérésére az aratási sztrájk elleni akcióban tevékenyen közreműködnek az egyes lapok által az aratósztrájkra vonatkozó közlések igen nagy részben túlzottak”.

84. Birtokosok és kitagadottak. = Munka Őre. 1897. júl. 1. 1. p.

„A nép rovására egész csendőrhadakat szerveztek és behálózták vele az egész országot, de különösen azokat a vidékeket, hol rengeteg nagybirtok van egyben és rengeteg sok a vagyontalan, kitagadott munkás nép. Orosháza, Szentes, Battonya, Medgyesháza stb. mind megannyi csendőrszuronyokkal van megszállva, azonfelül a temesvári hadtest mozgósítva van, az egész Alföld katonai őrizet alatt van... A kormány már hetek, hónapok óta készült erre a nép elleni hadjáratra. Legelőször mozgósította társadalmi úton az Országos Nemzeti Szövetség generálisait, a társadalom ezen jezsuitáit. Csak hogy a nép már nem sokat ad az ilyenek együgyű, buta hazudozásaira. És mégis újból szerencsét próbáltak piros falragaszra nyomtatott ostoba felhívással, melyet az egész ország községeiben kiragasztottak. A falragasz értelme az, hogy a mezei munkások ne hallgassanak a szocialistákra, hanem dolgozzanak, mint eddig továbbra is ingyen a földesuraknak... A képviselőházban és a főrendiházban pedig a nagybirtokosok állandóan sarkallják a kormányt, hogy ingyen nem dolgozó mezei munkásokkal a legerőszakosabban bánjanak el”.

85. Aratási sztrájk. = Budapest. 1897. júl. 2. 4. p.

„Miután ismételten előfordult, hogy egyes munkaadók közvetlenül a földművelésügyi miniszterhez fordultak a tartalékos munkások átengedése végett, ezúttal ismét szükségesnek látjuk közölni, hogy mivel a földművelésügyi miniszter a mezőhegyest tartalékból csak rendkívüli méltánylást érdemlő, sürgős esetben engedi át a munkaadó által másnál meg nem szerezhető munkaerőt, a közvetlen jelentkező kérelmét figyelembe nem veheti, a munkások áten25