Boros Pál (szerk.): A Pest megyei agrárszocialista mozgalmak történetének bibliográfiája (Budapest, 1972)

A Pest megyei agrárszocialista mozgalomról szóló irodalom bibliográfiája

77. Aratási sztrájk. = Alkotmány. 1897. jún. 13. 5. p.

Makkfalvay Géza hosszabb indoklás után a következő interpellációt intézi a belügyminiszterhez. 1. Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak, hogy az országnak legdélibb alföldi részében a mezei munkások az aratás és egyéb mezei munkák teljesítésének megtagadására készülnek? 2. Szándékozik-e a miniszter úr odahatni, hogy a munkaadók és a mezei munkások között esetleg mutatkozó ellentétes érdekek a jog és méltányosság korlátái között kiegyenlítvén a mezei munkások az általuk elvállalt munkákat teljesítsék? 3. Amennyiben ez kivihető volna szándékozik-e a belügyminiszter úr minden törvényes intézkedést megtenni, hogy a gazdák az aratási és egyéb mezei munkákra vidéki munkásokat kaphassanak, esetleg mezei munkára a katonaságot alkalmazhassák? Perczel Dezső belügyminszter: Van tudomásom a készülő aratósztrájkról, amelyet lelketlen szocialista agitátorok szítanak. A kormány megtesz minden intézkedést, hogy a munkásnépet felvilágosítsa, miszerint a sztrájknak éppen ő vallaná kárát.

78. A munkásmozgalom Pest megyében. = Alkotmány. 1897. jún. 19. 9. p.

„Kapkodó értekezletekkel akarnak segíteni a megye urai a szegény munkásság bajain, és beszéddel meg hatalmi intézkedéssel elejét venni a munkásmozgalomnak Pest megyében is. Beniczky Ferenc főispán elnöklete alatt a vármegye alispánja, főjegyzője és összes főszolgabírája értekezletet tartottak. Ezen az értekezleten tüzetesen tárgyalták a munkások viszonyait és megállapították, hogy a munkássztrájkokra Pest megyében sokkal kevesebb kilátás van, mint más vármegyékben és így alig fog előállni hatósági teendő foganatosításának szükségessége”.

79. Miért kellett vérengzéseknek lenni? = Földmívelö. 1897. jún. 25. 3. p.

„A ceglédi kongresszus elhatározta, hogy az aratást minden munkás ezután robot nélkül és olymódon vállalja, hogy tisztességes keresethez jusson. De, hogy sztrájkot igyekezzenek előidézni, arról szó sem volt, azt a budapesti pártvezetőség bérencei határozták a budapesti komédiájukon”.

80. Az aratási sztrájk. = Magyarország. 1897. jún. 30. 4. p.

Többek között a Pest megyében tartott aratósztrájkokról is beszámol.

81. Felfordult világ. = Alkotmány. 1897. júl. 1. 1. p.

„Az aratási sztrájk napról napra nagyobb méreteket ölt az Alföldön, és a kormány által tervbevett óvórendszabályok nem lesz-24