Boros Pál (szerk.): A Pest megyei agrárszocialista mozgalmak történetének bibliográfiája (Budapest, 1972)
A Pest megyei agrárszocialista mozgalomról szóló irodalom bibliográfiája
A magyarországi Független Szociáldemokrata Párt első országos kongresszusának Zentán való megtartását javasolja. 71. A szocialisták gyűlése. = Czegléd. 1897. márc. 28. 1—2. p. A ceglédi szocialisták gyűlésén Kardos József és Urbán Pál felszólalt. Kardos Cegléd haladó hagyományairól, Urbán Pál a demokratikus gondolat továbbfejlesztéséről beszélt. 72. CZÉHMESTER Mihály Jászkarajenő. = Földmívelő. 1897. ápr. 2. 3. p. 1897. márc. 25-én Dávid Sándor házában a jászkarajenői agrármunkások értekezletet tartottak, amelyen a pártvezetőséget és a szakszervezetet is megalakították. 73. GAZSI István Tápiószecső. = Földművesek Szaklapja. 1897. máj. 15. 3. p. A szociáldemokrata szervezkedés Tápiószecsön, Tápiósülyön, Lőrinckátán, Almáskátán és Nagykátán is erőre kapott. Tápiószecsön a közigazgatási hatóság a szocialista mozgalom ellen intézkedéseket tett. A csendőrség és a jegyző közös akciója sikerrel járt és az 1897. április 25-re tervezett értekezletet a főszolgabíró betiltotta. A betiltó végzést azonban úgy kézbesítették, hogy a földmunkások már megjelentek a falu főterén, ahol a csendőrség a tömeget szétkergette. 74. Szaktársainkhoz. = Földművesek Szaklapja. 1897. jún. 2. 1—2. p. „Provokálni, beugratni és azután lőni fog a közigazgatási hatóság a népre,’’ — állapítja meg a cikk — elutasítva és a független szocialisták aratósztrájkokra felhívó programját. 75. A magyarországi szociáldemokrácia V. pártkongresszusa. = Népszava. 1897. jún. 11. 1—6. p. A kongresszus lefolyása komoly és méltóságteljes volt és az ott hozott határozatok azért is fontosak, mert a Várkonyi-mozgalom végleges elszakadásához hozzájárultak azzal, hogy Várkonyi Istvánt kizárták a pártvezetőségből, a szociáldemokrata pártból. 76. ERSCHINGER János A szocializmusról. = Pestmegyei Hírlap. 1897. jún. 11. 2. p. „A magyar nemzet ezeréves fényét, dicsőségét a nemzetközi szocializmus vad fanatizmusa akarja elhomályosítani. A nemzeti érzületet az idegen nemzeti agitációk sebzik meg és a magyar nemzet törekvését, békés, munkásszellemét akarja rombadönteni ... Meg kell menteni az erkölcsi és anyagi végpusztulástól a szegény munkásnépet, visszavezetni a hazához. Akkor aztán az idegenek cselszövénye, célja, izgatása nem fog talajra találni”. 23
