Boros Pál (szerk.): A Pest megyei agrárszocialista mozgalmak történetének bibliográfiája (Budapest, 1972)

A Pest megyei agrárszocialista mozgalomról szóló irodalom bibliográfiája

IG. A magyar munkásmozgalom az imperializmusba való átmenet időszakában 1890—1900. A Magyar Munkásmozgalom Történetének Válogatott Dokumentumai. 2. köt. Bp. 1954, 389—490. p. (Továbbiakban: MMTVD.)

1. Tallián Béla felszólalása a képviselőházban az „agrárszocialista” mozgalom terjedéséről és az ellene alkalmazott rendszabályról. MMTVD. 2. köt. 389—392. p.

2. A magyarországi szociáldemokrata párt földmunkás-kongreszszusa. 1897. jan. 31., febr. 2. között. MMTVD. 2. köt. 382—398. p.

3. A független szocialisták ceglédi kongresszusa. 1897. febr. 14—

16. között. MMTVD. 2. köt. 399—412. p.

A kongresszus I—V. = Földmívelő. 1897. febr. 19. 2., 4. p. febr.

26. 2., 3. p. márc. 5. 2., 3. p. márc. 12. 2., 3. p. márc. 19. 1., 3. p.

A február 14—16 között ülésező ceglédi szakkongresszus a meghirdetett napirendi pontokat részletesen megvitatta. A mandátumvizsgáló bizottság Várkonyi István vezetésével kezdte meg működését. Az egyes napirendi pontokhoz hozzászóltak, illetve beszámolót tartottak Csuzdi Ferenc (Cegléd), Bors Pál (Orosháza), Molnár Ferenc (Szentes), Kardos József (Cegléd), Hamás Gergely (Zenta), Koncz Károly (Szeged), Domos István (Dunapataf), Farkas Gábor (Halas), Gabnai Ferenc (Orosháza), Horváth Ferenc (Horgos), Kiss István (Öbecse), Magyar Vince (Szeged), Bikádi András (Bábfalva), Ubonyi János (Bácsfeketehegy) és Várkonyi István (Budapest— Cegléd).

4. Engelmann Pál Zwei sozialdemokratische Bauern-Kongresse. MMTVD 2. köt. 412—416. p.

[Két szociáldemokrata parasztkongresszus.] A budapesti és ceglédi kongresszus csak a szociáldemokrata pártvezetőségben uralkodó viszályok miatt jött létre. A két kongresszus nem képvisel különkülön irányt. Mindkettő a parasztság politikai és szociális jogaiért száll síkra. A ceglédi kongresszus résztvevői az egység megbontására egyáltalán nem törekedtek. A két kongresszus egyaránt a magyar parasztság ügyét szolgálja. Engelmann a ceglédi kongresszus radikalizmusát dicséri és megjegyzi, hogy mindkét kongresszus imponáló ténye, hogy mindkettő a nemzetköziség jegyében zajlott le és semmilyen nacionalizmusnak vagy sovinizmusnak sem engedtek teret.

5. Ceglédi mezőgazdasági munkások a miniszterelnökhöz intézett emlékiratban ismertetik a munkásság követeléseit. = MMTVD

2. köt. 430—431. p.

Mellár István, Urbán Pál, Hornyák János és Burányi Béla emlékiratában a következő nyolcpontos követeléseiket terjesztették elő: 1. Általános titkos választójog. 2. Gyülekezési és egyesülési sza-12