Boros Pál (szerk.): A Pest megyei agrárszocialista mozgalmak történetének bibliográfiája (Budapest, 1972)

A Pest megyei agrárszocialista mozgalomról szóló irodalom bibliográfiája

badság. 3. Az alföldi kivételes állapot megszüntetése. 4. A mezőgaz­dasági cselédtörvény eltörlése és a földművelő munkások jogviszo­nyának bevonása az ipartörvény keretébe. 5. A mostaninál rövidebb munkaidő törvényes megállapítása. 6. Munkásvédelmi törvény ho­zása. 7. A fokozatos jövedelmi adó behozatala, és a fogyasztási adó eltörlése. 8. A minimális munkabér törvényes megállapítása, amely azonban annyi legyen, hogy abból a munkás tisztességesen megél­hessen. 6. A főszolgabírák táviratai Benitzky Pest megyei főispánnak a megye területén kitört aratósztrájkról. = MMTVD 2. köt. 458— 462. p. Az abonyi, a gödöllői, a monori, a nagykátai és a váci főszolga­bírák a járások községeiben tapasztalható bérharcok eseményeit je­lentik. 7. A földművelésügyi miniszter utasítja Pest megye főispánját az aratósztrájkban részt vett munkások névjegyzékének elkészítésére. = MMTVD. 2. köt. 462—463. p. 8. A Pest megyei alispánnál tartott értekezlet jegyzőkönyve a készülő „rabszolga” törvényjavaslatról. = MMTVD 2. köt. 466—468. p. Az 1897. július 17-én tartott értekezleten Benitzky Ferenc fő­ispán, Beniczky Lajos alispán, Fazekas Ágoston főjegyző, Dubra­­viczky László táblabíró főjegyző, Bellaágh Imre főügyész, valamint az összes járások főszolgabírái és a rendezett tanácsú városok pol­gármesterei jelentek meg, hogy megvitassák az agrárszocialista moz­galmakra vonatkozó álláspontjukat és véleményüket az aratómunká­sokra vonatkozó törvényjavaslatról a minisztériumhoz felterjesszék. Az értekezlet megállapította, hogy az elégedetlenséget a mezei mun­kásság között a munkássajtó szítja, mert a fennálló társadalmi rend ellen bíztatja. Az értekezlet a sajtó által való izgatás megakadályo­zása céljából megfelelő óvóintézkedések alkalmazását látja szüksé­gesnek, mely célból nemcsak a szerző, de az ilyen lapok és röpiratok terjesztői ellen is erélyes rendszabályok lennének életbeléptetendők. Az értekezlet szükségesnek tartja, olyan intézkedések bevezetését is, amely módot nyújt arra, hogy a közigazgatási hatóság hatalmat kapjon arra, hogy a helybeli bujtogatókkal szemben erélyesen lép­jen fel, az idegeneket pedig letartóztathassa és eltoloncolhassa. Az értekezlet a munkáskörök betiltását is elhatározta. A munkáskérdés megoldásában a munkásgyűlések engedélyezésének megszigorítását határozták el és javasolták a kormánynak, hogy a munkások helyze­tével visszaélő gazda megbüntetését rendelje el. 9. A független szocialista (Várkonyi) mozgalom terjedéséről. = MMTVD 2. köt. 479—487. p. A magyarországi független szocialisták első pártkongresszusa 13

Next

/
Thumbnails
Contents