Nagy József: A Közúti Gépellátó Vállalat története (Budapest, 1976)
A vállalat története
A fejlődő útépítési technológia újabb és újabb, korszerűbb gépeket követelt. Időközben elfelejtettünk néhány régi fogalmat; azt, hogy vizes makadám, azt, hogy portalanitás. Hol van már az idő, amikor a ma már matuzsálemkoru, kezdetleges gőzhengert, tömöri tőgépeket maguk a gépészek javítgatták a téli hónapokban, hogy tavasszal saját maguk üljenek fel ismét és végezzék az akkor korszerűnek ismert vizes makadám utak épitését? Ma a modern gépekkel csak aszfalt szalagot hagynak maguk után. 1955-60-as években már a korszerüsitések domináltak. Mintegy 27OO km utat láttak el pormentes burkolattal. Az 1970 év végére a hálózat kiépitettsége a korszerüsitések és épitések következtében közelítően az alábbiak szerint alakult: állandó burkolat 58,6 % portalanitott makadám 35,8 % vizesmakadám 1^5 % földút 4,1 % A vállalat utépitő gépállományát 1965 évben mintegy 600 különféle gép jelentette. Kapacitását a saját és idegen gépek fenntartására, különféle utépitő eszközök és gépek gyártására fordította. Az útfenntartási munka hatékonyságát a szovjet utgyalu /gréder/ megjelenésétől számítjuk. A sokoldalú gép rendkivül emelte a teljesitményt. /Gondoljunk pl. a zúzottkő terítésére./ Korszerű tipusa a hidraulikus vezérlésű motoros gréder, a fenntartó géppark legfontosabb alapgépe lett. /5. kép/ A törvényszerű fejlődés, az épités technológiájának változásai újabb és újabb gépet követeltek. A gépekhez egyre több alkatrészt kellett biztositani. Erre a feladatra már nem méretezték a vállalatot. 1964. évben a vállalat egységeként egy uj szervezet alakult, melynek feladata - a mai napig is - az utépitőgépek alkatrészeinek beszerzése és készletezése. Mielőtt történetünket folytatnánk, vessünk egy pillantást az irányitó iparág uj szervezeti kialakulására. A KFM Közúti Főosztály abban az időben óriási terhet és gondot vállalt. Egyszerre irányította a költségvetési beruházó szervezeteit, a közúti igazgatóságokat, de közvetlen vezette az utépitő kivitelező vállalatokat is. A sokszor ellentétes érdekek /ár, határidő, minőségi vita,stb./ központi képviseletét látta el. Nem volt könnyű eldönteni, hogy a beruházónak vagy a kivitelezőnek van-e igaza. Ez és a nagyobb arányú utépitési program /1965-ben indult meg az első magyar autópálya építése/ tette indokolttá, hogy a főosztályi szervezet is korszerűsödjön. Szervezete kettévált. 1964 január 1-vel alakult KFM Közlekedésépitési Tröszt a kivitelező, épitő vállalatok irányítására, a Közúti Főosztály, továbbiakban, mint Közúti Főigazgatóság, a beruházó és útfenntartó igazgatóságok felügyeletét látta el. Egyben a Tárca hatósági funkcióját is betöltötte. Az iparág korszerűsítése és fejlődése kedvezően befolyásolta a vállalatokat. 5.kép Szovjet talajgyalu 8
