Nagy József: A Közúti Gépellátó Vállalat története (Budapest, 1976)
A vállalat története
ŰJ SZERVEZET, ÚJ GYÁRTMÁNYOK 1955. január 1. uj fejezete történetünknek. Az 1963. junius 30-i napjával megszüntetett és a Hidépitő Vállalathoz heolvasztott Közúti Hidfenntartó Vállalat ACÉLSZERKEZETI GYÁREGYSÉG-ét főhatósági rendeletre a KÖZÚTI GÉPELLÁTÓ VÁLLALAT-hoz csatolták. A Közgép 1250 főről 1800 főre, termelési értéke 100 millióról 230 millióra gyarapodott. A városrendezési szemponthói a Haraszti útra kiköltözött gyáregység és a Jerney utcai javitó egység a telepeivel már jelentős erőt képviselt, melyet a fenti számok is hizonyitanak. A KPM Közlekedésépítési Tröszt irányítása alatt működött a vállalat is, 12 közúti üzemi vállalat, /későhh Közúti Epitő Vállalat néven/, a Betonutépitő, Aszfaltutépitő, Hidépitő, a Közlekedési Épitő /későhh KÉV METRÓ/, valamint a Közlekedésépítési Gépjavító Vállalattal együtt. Nem volt egyszerű a két egymástól különböző természetű üzem egybeolvasztása, a rendelkezésre álló munkaerő és berendezés lehető leggondosabb csoportosítása és felhasználása. A vállalat profilját ekkor három tevékenységi körben lehet megjelölni: a/ gép- és alkatrészgyártás b/ vasszerkezetek gyártása és szerelése c/ utépités gépesitése, gépellátása. Ez a hármas profil igen széles skálát foglalt magában. Az egyesitett vállalat dinamikus fejlődésnek indult. Tevékenységében az uj gyártmányok dominálnak, de a vasszerkezetek gyártása is jelentős állomáshoz érkezik. A teljességre való törekvés nélkül tekintsünk végig a gyártmánylistán. Egyik oldalról: zuzalékszáritó, 300 kg-os aszfaltkeverő, bitumen előmelegitő üst, öntöző gépkocsi, zuzottkő-teritő láda,különféle hóeke, UTOS padkanyeső, 2,75 m^-es földnyeső, talaj stabilizáló géplánc, 6-8 tonnás henger az u.n. "zöldbéka", útkarbantartó gépkocsi, motoros üstök és uj gyártmányként az automatikus betongyárak. Másik oldalról: az endrődi Hármas-Kőrös hid, a mosonmagyaróvári Lajta-, a bodonhelyi Rába-, a ki sari Tisza-, a vásárosnaményi Tisza-hid gyártása és szerelése. Az exportra készitett bernani csőhidak, anód köpenyek, katódszekrények gyártása az alumíniumipar számára. A metró építésében vállalt szigetelési és egyéb szerkezeti munkák. Acélszerkezetű hirközlő tornyok gyártása és szerelése mellett eltörpül a daruk, darupályák, tartályok gyártása. E szerteágazó feladatok mellett közben /1966/ a Haraszti utón elkészült a 2100 m2 alapterületű, 10 t. mozgódaruval ellátott, füthető szerelőcsarnok. 1968-ban sor kerül a veszprémi, majd egy évvel később az egri, uj szerviz üzembehelyezésére. 1970-ben 80 személyes korszerű tanműhellyel és 250 fős szociális épülettel gyarapodik a Haraszti úti telep. A hat vidéki telep /Tamási telep még ekkor csak épülőben/ dolgozói saját és idegen gépek javitásával, gépfenntartással, de kisebb gépek gyártásával is foglalkoznak. Az alkatrészkészletező és kereskedelmi tevékenység is erőteljesen kibontakozott. A külföldi alkatrészek hazai legyártása jelentős deviza megtakaritást eredményezett. Az 1965-70 években - az uj gazdasági irányítás 1968 évi bevezetése után is - a vállalat feladatainak vállalásában sikerrel tett eleget. Több nagy beruházás, bevált gyártmány és gépjavítások nagy száma jelzi ezen időszakban a vállalat kollektívájának eredményes munkáját. Az útépítési technológiák és épitésl módszerek egyre sürgetőbbé tették a munkák fokozottabb ütemü gépesítését. Ennek a követelménynek kivánt eleget tenni a vállalat, mikor fő tevékenységét a gépgyártás felé irányitotta. Az uj korszaknak megfelelő hazai utépitőgépgyártásnak hagyományai nem, illetve csak mérsékelten voltak. A korszerű gqjek létrehozásában kétségtelen úttörő vállalkozás szemtanúi lehetünk. Mint minden kezdeményezésnek, ennek is voltak buktatói, árnyoldalai is. Ezek együttesen sem homályosithatják el az alkotás örömét, a kollektiva lendületes munkáját. 9
