Nagy József: A Közúti Gépellátó Vállalat története (Budapest, 1976)
A vállalat története
MAGYAR ÁLLAMI ÚTIGÉPJAVlTÓ MŰHELY Vállalatunk jogelődei kézül a legtávolabbi múltra tekinthet vissza. Létrehozása az első világháborút követő évekre esik. Az akkori Kereskedelmi és Közlekedésügyi Minisztérium az állami és törvényhatósági utak karbantartására - egy külföldi érdekeltségű utépitő vállalattólnéhány gőzhengert vásárolt. 1921-ben a Jerney utca 58. sz. alatti ingatlan birtokbavételéinél megteremtődött az utépitő gépek javítását végző "MAGYAR ÁLLAMI ÚTIGÉPJAVlTÓ MŰHELY". A műhely dolgozói alapvetően az állami útépítések gépi munkáit és a gépek javítását végezték. Az akkori kornak és technikának megfelelően, nagymennyiségű - általuk gyártott lófogatu öntözőkocsi és lóvontatásu hóeke került az útkarbantartás szolgálatába. A háború előtt rendelkezésre álló olcsó munkaerő feleslegessé tette a gépesítést és fejlesztést. Kifejezetten csak speciális gépek beszerzésére korlátozódott, pl. az úthengerek és gépnek nem is nevezhető eszközökre, mint a fellazító eke, vizeskocsi ,stb. A háború viharában az úthengerek nagy része elkallódott, megrongálódott, megsemmisült, /l.kép/. Amikor 1945-ben a háború után fel kellett számolni a közlekedési létesitményekben /utak,hidak, viziutak, stb./ okozott mérhetetlen pusztítást, az ipar szinte emberfeletti feladatok előtt állott. A dolgozók töretlen munkaszeretete, találékonysága, szakmai gyakorlata hidalta át a kezdeti idők nehézségét. A gépészek és szerelők a visszamentett és nyugatról hazahozott öreg, megrongált gépeket javították. Számtalan vihart látott gőzhenger született igy újjá. /2.kép/ Az utépitőipar egész gépparkja igy is alig néhányszáz LE-t képviselt. Az állami útügyi szervezet gőzhengerei - közöttük a magyar iparból származó Mártós-Herz- Rück hengerek - jelentették az iparág teljes gépparkját. Nem volt ritkaság a 30-40 éves úthenger. így kezdtek az újjáépítéshez. 2. kép Ha látni akarjuk, honnan indult el az az óriási fejlődés, amely az elmúlt évtizedek során szemünk előtt játszódott le,visszapillantást kell tennünk az 1945 év előtti időszakra. A felszabadulás előtt a közlekedés jellegű építésekbe beruházott állami hitelek rendkívül alacsony volta az ipar fejlődését nemcsak megakadályozta, de kilátástalanná is tette. A kézművesipari jelleg, a foglalkoztatott rendkívüli alacsony 1. kép 4
