Nagy József: A Közúti Gépellátó Vállalat története (Budapest, 1976)
A vállalat története
létszám és az alkalmaztatás rövid időtartama kihangsúlyozta az idényszerüséget. Annak ellenére, hogy a közlekedési hálózat fejlesztésére és korszerűsítésére a felszabadulás előtti időszakban is nagy szükség lett volna, az állami költségvetés alig adott módot arra, hogy ezen a területen a már régen esedékes minimális beruházások megvalósuljanak. Jellemző az akkori viszonyokra, hogy a vasút és úthálózat beruházásai évenként mintegy 15-20 millió Pengőt tettek ki. Az iparban dolgozók szociális viszonyai, a mindenki által ismert nyomorúságos állapotot tükrözte vissza. A háborús károk csak súlyosbították a közlekedés, az úthálózat helyzetét. A korszerű útburkolatok mintegy 20 %-a, a makadámutak mintegy 60-70 százaléka rongálódott meg. Az igazi fejlődés azonban csak akkor indulhatott meg, amikor a munkásosztály politikai ereje lehetővé tette az államosítást. Az 19A8-év tavaszán foganatosított intézkedéssel megvalósult az épitőmunkások régi vágya, a régi harcok célkitűzése. Az építőiparból eltűnt a munkanélküliség állandóan fenyegető réme, megszűnt a kizsákmányolás és mindaz, ami az építőipar dolgovzóit félelemben tartotta és nyomorba döntötte. Az államosított mélyépítőipar legsürgősebb feladatai közé tartozott a megfelelő szervezet kialakítása . Az UTIGÉPJAVITÓ MŰHELY 19^9. szeptember 1-től, mint UTIGÉPJAVITÓ NV. folytatta tevékenységét. Rövid idő után a KPM hatáskörébe tartozó munkagépeknek a vállalat keretei közé történő átirányítására került sor. Később ez lett a Közgép GÉPKÖLCSÖNZÉSI ágazatának bázisa is. Ez az_ intézkedés maga után vonta a tevékenységet is kifejező névváltozást. Az UTIGÉPJAVITÓ ÉS KÖLCSÖNZŐ VÁLLALAT a gépek centralizálásával, gyarapodásával jelentősen erősödött. A létszám több, mint ezer főre történő növekedése, a 60 milliós árbevétel jelzi a nagyarányú fejlődést. Folytatódott az utépitőgépek korszerűsítése, átalakítása. Megjelentek az uj gyártmányok, melyek a hazai útépítő gépgyártás kezdetét jelentették. Megindult az "UTIGÉP" tipusu úthengerek, az egyes és iker forgódobok, a "MARABU" zuzalékszáritó és a kétszárnyas hóekék gyártása. A 3 éves, majd az 5 éves terv, minden korábbit meghaladó feladatai sürgetően szükségessé tették a technikai bázis gyors fejlesztését, mely uj vállalat alapítását vonta maga után. Hét évvel a háború Után került sor az útépítéshez szükséges alapanyagok szállítására alkalmas szervezet létrehozására. Az ÚTFENNTARTÓ TEHERAUTÓ ÉS FUVAROZÁSI VÁLLALAT 1951. október 8-val alakult. A munka elvégzéséhez 80 db tehergépkocsit biztosítottak. Érdemes feljegyezni a típusokat, me ly bizonyíthatja az üzemeltetéssel, alkatrésszel, javítással járó gondokat. GMC, DAIMON BUSSING, OPEL-BLITZ, SAUER, MANN-DIESEL. A későbbiek során CSEPEL teherautókkal egészült ki az állomány. A vállalat 1955 évben már mintegy 120-130 tehergépkocsit üzemeltetett. Feladata rakodással bővül. Gépállománya rakodógépekkel gazdagodott, de a gépkocsik száma is 200-ra emelkedett. A fejlődés úgy hozta, hogy a szervezet kétfelé vált, egyik ágon a Tefu vette át a feladatokat, gépkocsikkal együtt. Másik ágon 195^. december 20. hatálylyal egy uj szervezet alakult KÖZÚTI KŐANYAGSZÁLLITÓ VÁLLALAT /KÖKÖV/ névvel, melynek - többek között - profilja lett a gépkölcsönzés is. Az Utigépjavitó és Kölcsönző Vállalat feladata az egyre szaporodó géppark javítása volt. Később gépgyártásra rendezkedett be. Ezért került sor a mintegy 130 db úthenger átadására, illetve a kezelőszemélyzet áthelyezésére. Ezt követően ezekre az évekre az egyenletes fejlődés, gyarapodás jellemző. A vidéki telepek egy részét az Utigépjavitó Vállalattól átvett gépekkel együtt kapta a vállalat. A javitó telepek az ország területén akkor igy oszlottak meg: Budapest /Gyáli ut/, Pécs, Veszprém, Győr, Szombathely,Zalaegerszeg, Kaposvár,Sopron, Balassagyarmat, Eger, Nyáregyháza, Szolnok, Szentes és Makó. A gazdaságtalan kis javitó üzemeket a vállalat megszüntette és Pécs, Veszprém, Balassagyarmat, Eger, Makó, Nyíregyháza telepeivel folytatta működését. /2/a. képblokk/ Telepek Az UTIGÉPJAVITÓ VÁLLALAT a javításban és alkatrészgyártásban jeleskedett. A kölcsöngéppark volt gazdája most már a javításokat megrendelésre végezte. A gépgyártás és alkatrészgyártás nagyméretű felfutása azt eredményezte, hogy az útfenntartás gépjavitási szükségletének nagyobb része a géptulajdonos vállalatok felé tolódott el. A gépgyártás fokozásának jellemzésére álljon itt néhány adat. 5
