Nagy József: A Közúti Gépellátó Vállalat története (Budapest, 1976)
"Új" Közúti Gépellátó Vállalat
TÖRETLEN HŰSÉGGEL Ez az összevonás, - ha úgy tetszik, átszervezés - volt a legnagyobb a KÖZGÉP életében. Az átszervezés több irányból történt. A gerincet továbbra is a KÖZGÉP egysége képezte, melyhez csatlakozott /beolvadt/ az Utépitőgép Javitó és Gyártó Vállalat /Cegléd/, az Ónody utcai Mélyfúró Berendezések Gyárának mintegy 100 fős részlege, valamint az UVATERV II. Iroda utépitő gépek tervezésével foglalkozó, 110 fős egysége. A közel 3000 fős "nagyvállalat" csak látszatra volt erős. Hibás volt az alapelv? Semmiképpen sem. Az összevonás koncepciója világos és logikus. Világos, hogy az acélszerkezeti, a gépészeti és a kettőt kiegészitő javitó és szerelő, alkatrészgyártó és készletező ág összevonása szükséges és hasznos lépés volt. Az összevonás időpontjában a vállalatok több évtizedes gondokat hoztak magukkal. A vállalatok életében ugyan már ezek kisebb-nagyobb súllyal jelentkeztek, de most az összevonás pillanatában meghatványozódtak . A vállalatok puszta összeadása önmagában még nem jelentett megoldást. Gyártmányaik jórésze időközben korszerűtlenné vált. Az egységes gépbeszerzést, géptervezést és gyártást a gépesitési irányelvek megvalósitási programjában rögzítették. Ezek teljesítése már nem volt teljeskörü. Hátrányos volt például, hogy az összevonásról csak az utolsó napokban született végleges döntés. Ez viszont azt eredményezte,hogy a gyárak, üzemek, telepek program, terv nélkül kezdték az évet. Jelentős energiát és időt kellett fordítani az uj "nagyvállalati" forma irányítási, felépítési rendszerének kialakítására. Mindezek hátráltatták a termelést, s az első félévet jelentős lemaradással zárták. A termelés - ha zökkenőkkel is megindult. A vállalatnak nem voltak u.n. látványos munkái. Az első év "langyos" szélcsendje után nehéz hónapok következtek. A szervezés nem mindennapi gondjait tetézte a népgazdasági beruházások átmeneti csökkentése, a beruházási stop. Az útépítési igények minimálisra korlátozódtak és a kölesöngéppark jó része is "tétlenkedett". Az összevonás első éveiben munkaellátottsági gondok jelentkeztek. Fejlesztésről szó sem lehetett, s a nagyon remélt 210 millió Ft - amely az összevonást előkészítő anyagban szerepelt - elmaradt. Tehát a hetedik átszervezést a vállalat nem vette simán. A hullámvölgy elkerülhetetlenné vált. A parancsoló körülmények az eddig munkasikerekben gazdag kollektívát még edzettebbé tették. Csak szemléltetésképpen: 50-60 milliós megrendeléseket mondtak le egyik napról a másikra. A most is helytálló, jól felkészült, több mint hatvan százalékban a törzsgárdához tartozó, a hűségét és kitartását százegyszer bebizonyító munkásközösség, a párt és társadalmi szervek kezdeményezésére tett intézkedések nyomán megtalálta a hullámvölgyből való kivezető utat. A munkáskollektiva a határozatokat acélban, szerkezetben, gártmányokban valósította meg. Mint már annyiszor, most is az öszszefogásban találták meg a kiutat. A becsületes helytállás, a vállalat iránt érzett felelősség meghozta gyümölcsét. A vállalat - ugyan hatalmas erőfeszítések árán - a legfontosabb mutatóit teljesítette. A felügyeleti szerv a vállalatot bízta meg a gépesítéssel kapcsolatos beszerzés, alkatrészellátás országos elosztásával valamint a KGST-ügyekben tárca képviseletében való részvétellel. Ezen uj feladatok is mind műszaki, mind ügyviteli téren komoly szervezési többletet róttak a vállalatra. A vállalat szervezete az alábbi képet mutatta: 1. sz. gyáregység 2. sz. gyáregység /Cegléd/ Vidéki termelési egység /Pécs, Veszprém, Balassagyarmat, Eger, Nyíregyháza,Makó/ Gépgazdálkodási egység Tervező és fejlesztő iroda Alkatrészkészletező egység. Ezeket egészítette ki a megalakult vevő- és szervizszolgálat és az 1972. január 1-én létesített Gépesitő Iroda. Ez utóbbinak feladata lényegében az iparági gépbeszerzésekben, a beérkezett gépek műszaki átvételében és gépészképzésben foglalható össze. ♦ 37
