Nagy József: A Közúti Gépellátó Vállalat története (Budapest, 1976)
Közúti Hídfenntartási Vállalat
A megalakított vállalat tevékenységét igen sokoldalúan határozták meg. Feladata közé tartozott: híd és hajóroncsok kiemelése, hidak javítása, kisebb hídszerkezetek gyártása és szerelése, búvár, tűzszerész, talajfuró, vasbeton előgyártó munkák, stb. A vállalat telephelyeként a Boráros híd pesti /ma Petőfi híd/ lábánál, a Közraktár- utcai kiégett elevátorházat és területét jelölték ki. /ll. és 12. képek/ A Duna-parti, Közraktár utcai telep nem nyújtott valami vigasztaló látványt. A kiégett épületek, az ideiglenesen hozzáépített színek kevés menedéket adtak. A vállalat létszáma ekkor mintegy 500 fő volt. Télen-nyáror az időjárás viszontagságainak kitéve, mostoha körülmények között dolgoztak. A miihelyekből - ha a.zokat egyáltalán annak nevezhetjük - közvetlen kilátás nyílt a csillagos égboltra. RONCSEMELÉS A háború uj épitési profilt hozott létre, a roncsemelést. A hajó- és hidroncsemelő csoportok szakszerűen, nagy bátorsággal és lelkesedéssel végezték nehéz munkájukét. E közben kóstolták meg ez alkotás örömét. A lelemény, az alkotni vágyás hozta létre a vizalatti vágópisztolyt. A terjedelmes vasalkatrészek robbantása rendkivül körülményes és drága. Végső soron az eredménye is bizonytalan. A legkézenfekvőbb a lángvágással való darabolás ler.ne. Igen, de hol van ilyen vágókészüléké Külföldön gyártanak. A.z ország kifosztva. Nemes valutát adni ezért luxus lenne. Próbáljunk magunk valamit csinálni . Az ötletből valóság lett. A kísérlet bevált. De nézzük, mi volt ennek a lényege. Az ujitó olyan készüléket szerkesztett, amelyet hazai gyártású, általánosan használt autogénvágó pisztolyokra lehet szerelni. A vágópisztoly szabványméretű égőfejtőkéjére pontosan, jól záró oxigénkamrát húztak, melyet kétrészes szorítókengyellel rögzítettek. Az oxigénkamra üregébe torkollott a külön oxigénpalackkal összekötött, nyomáscsökkentővel szabályozható oxigén. Természetesen könnyű volt utólag regisztrálni, de ki tudja, mennyi gond, töprengés, álmatlan éjszaka eredménye volt ez a készülék. A különleges felkészültségű csoportok részben maguk alakították ki azokat a gépi berendezéseket is, amelyek alkalmassá váltak arra, hogy ezt a nem mindennapi feladatot elvégezhessék. A Ganz Gyárban készült "József Attila" és az "Ady Endre" 100 tonnás uszódaruk segítették a roncsemelések munkáját. Itt kell megemlíteni, hogy a KHi azonos főosztályához tartozó Hidépitő Vállalat szintén jelentős roncsemelést végzett. A roncsemelés óriási feladatokat rótt a vállalatokra. Munkájuk nyomán sorra emelkedtek ki a Duna, a Tisza és a többi ( nagy folyóba zuhant hidak roncsai. A feladat nagyságát mi sem bizonyltja jobban, hogy egyedül a Közúti Hidfenntartó Vállalatnak - a nagyteljesítményű uszódaruk segítségével is - közel 7 év megfeszített munkájára volt szükség, hogy viziutjaink megszabaduljanak átkos terhűktől. A vállalat dolgozói hősi erőfeszitésekkel munkálkodtak a hidak roncsainak kiemelésénél. 19A9-ben a dunaföldvári, a csongrádi , a solti vasúti és a bajai hid első roncsdarabjai is kibukkantak. Ezeken kivül még többkisebb hid kiemelése fémjelzi a vállalatnak az ország újjáépítésében végzett munkáját. Ezeket követte a Margit hid, a Boráros téri, Lánchid /13 kép/ és a Ferencz József, majd az Erzsébet hid roncsainak kiemelése. A Duna-hidak közül a Ferencz József hid szenvedte el a legkisebb kárt. Ezért elsőként ennek helyreállítását kezdték meg. 17 CEGLÉP!
