Nagy József: A Közúti Gépellátó Vállalat története (Budapest, 1976)

Közúti Hídfenntartási Vállalat

KÖZÚTI

HÍDFENNTARTÁSI

VÁLLALAT

A második világháború nemcsak közútjainkban okozott mérhetetlen károkat, óriási pusztításokat vitt végbe az ország hidjaiban, vizi útjaiban is.

Megsemmisültek a Duna és Tisza összes hidjai. 50 m-nél nagyobb hidak 90 $-a pusztult el.

11.kép

így kezdődött.... a Közraktár utcai telep

12.kép

Kereken 28 km hosszúságú /

/1424 db/ közúti és 21 km hoszszuságu vasúti hid hevert romokban .

Az esztelen rombolás halálra Ítélte hidjainkat.

1944. november 4-én a Margithid,

1944. december 24-én az Északi Összekötő-hid

1944. december 31-én a Déli Összekötő-hid

1945. január 14-én a Boráros téri hid

1945. január 16-án a Perencz József hid,

majd ezt követően a Lánchid és az Erzsébet-hid acélszerkezetei hullottak az örvénylő Duna hullámaiba.

Folyamhidjaink esztelen lerombolása a meginditandó vizi közlekedés hatalmas akadályává vált.

A hídroncsoknak, az elsüllyesztett hajók roncsainak eltávolítására - a KIM közvetlen irányításával - különleges csoportok létesültek. A búvárokból és tűzszerészekből álló egységekből hidroncsemelő építésvezetőségek alakultak ki.

A külön-külön tevékenykedő csoportok átfogó, közvetlen termelésirányítására 1949. január 1. hatállyal ÁLLAMI KÖZÚTI HÍDFENNTARTÁSI ÜZEM létrehozására került sor.

A hidroncsemelő építésvezetőségek, a tűzszerész és búvárcsoportok egyesítéséből született ÜZEM még ugyanezen év július 1-én a KÖZÚTI HÍDFENNTARTÁSI NV. nevet vette fel.

16