Radványi Nagy József (szerk.): A ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium jubileumi évkönyve 1899 - 1974 (Cegléd, 1974)
„Mens sana in corpore sano.” A KOSSUTH GIMNÁZIUM SPORTJÁNAK TÖRTÉNETE Az 1899-ben létesített Kossuth Gimnázium az első években az egykori Polgári Leányiskolában kapott otthont. Sem tornaterem, sem szakos testnevelő tanár nem volt még ezekben az években, de az évzáró tornaünnepélyt már az alapítás évében megrendezték a heti két testnevelési óra anyagából: szerepelt a bemutatón magas- és távolugrás, birkózás, kötélhúzás, szabadgyakorlat és néhány korabeli játék, pl: a métázás. A gimnázium sporttörténetében az első fordulópontot a mai épület megépítése jelentette: fölépült a város első tornaterme, és a teremmel együtt megkapta a gimnázium az első szakképzett tornatanítót is Szervánszky Jenő személyében. Vezetésével ismerkedett meg a ceglédi ifjúság a tornaszerekkel. Ekkoriban még az év végi tornaünneoélyek jelentik a ceglédi „tömegsport” megmozdulásokat; a sokszáz tanuló bemutatóját néha 2000 szülő nézi végig. Ezek a tornaünnepélyek nagymértékben segítették a sportbeli tájékozódást a századeleji ceglédi társadalomban. Szervánszky Jenőt Molnár István váltotta föl az 1909—10-es tanévben. Ö kezdte meg a vívás oktatását Cegléden. Gyakran rendeztek ezekben az években „torna- és vívóestélyt”. Tornaünnepélyeinken megjelennek a kéziszerek (buzogány, fabot), egyre magasabb szinten űzik az alétikát. népszerűvé teszik a füleslabda játékot, melyet Molnár István városunkban NB I-es szintre emel. Molnár István alapította meg 1913-ban a Gimnázium első sportkörét, ő készítette el az első sportköri alapszabályt. Az első világháborúban Molnár István katonai szolgálatot teljesít, szaktanár nincs, a tornaterem fölszerelése és a gimnázium bekerített játszótere elpusztul. Csak 1921-ben indul meg újra a sportmunka Dobó Zoltán testnevelő tanár irányításával. Dobó főleg az atlétikával foglalkozik sokat és eredményesen. Nyugalombavonulásakor Ujváry Ferenc lesz a Kossuth Gimnázium testnevelője. Négy évtizeden át sokezer ceglédi fiatallal szerettette meg a sportolást. Működése alatt a füleslabdát felváltja a labdarúgás, ő ismertette meg a ceglédi diákokkal a kosárlabda játékot és az asztali teniszt, ő rendezte Cegléden az első MOTESZ jelvényszerző tornaversenyt. Számos tehetséges ceglédi labdarúgót és atlétát ő indított el a siker útján. A felszabadulás után hatalmas változás állott be a tanulók összetételében: megjelentek a gimnáziumban komoly létszámban a leányok, és 1950-ben már több volt iskolánkban a leány, mint a fiú. Évekig probléma volt a leányok testnevelése, a fővároshoz szokott fiatal kartársnők egymást váltották, de nem tudták megkedvelni a vidéki életet. A problémát 1957-ben Kürti Béla testnevelő tanár meghívása oldotta meg. Irányítása alatt leánytanulóink számos megyei, területi és országos helyezést értek el a középiskolás bajnokságokon atlétikában, röplabdában és kézilabdában, elsősorban pedig tornában. Tornában elért eredményeink országos szinten ismertek, Füle Judit személyében iskolánknak orzságos bajnoka is volt. Ezekben az években iskolánk tekintélyéhez méltóan szerepelnek leányaink a különböző tömegsoprt bemutatókon (Béke-Barátság Sportünnepélyek, Olimpiai Estek, Országos Sportnapok stb.). 1962-ben Ujváry Ferenc nyugalombavonulásakor Velkey András testnevelő tanár vette át a fiúk oktatását. Az új testnevelő tanár irányításával főleg kézilabdában és kosárlabdában fejlődött tovább a gimnázium sportélete. Az iskola kézilabda válogatottja a Forradalmi Ifjúsági Napok tiszteletére (a középfokú iskolák számára) kiírt Szilády Kupa Orzságos Kézilabda Tornán országos második helyezést ért el. Mivel a kosárlabda eddig kevésbé volt ismert és népszerű Cegléden, az ifjúság sportéletét, érdeklődést irányító jelentős eredmény volt a kosárlabda csapat megyei bajnokságokon elért sikeres szereplése. A kosárlabda népszerűsítése azért is fontos, mert a helyi adottságok és a középiskolás bajnokságok a legtöbb lehetőséget biztosítják a rendszeres és eredményes sportolásra mind a fiúk, mind a lányok számára. 1968-ban Kürti Béla a Közgazdasági Szakközépiskola tanára lett. Iskolánktól nem szakadt el, az órák megtartásában továbbra is segítséget adott, de a sportélet irányítása egyedül Velkey András testnevelő tanárra hárult. Nehéz feladat 21
