Radványi Nagy József (szerk.): A ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium jubileumi évkönyve 1899 - 1974 (Cegléd, 1974)
KÜLFÖLDI EGYETEMEKEN ÖSZTÖNDÍJJAL TANULMÁNYOKAT FOLYTATÓ TANULÓK Juhász Mihály Lengyelország vegyészmérnök Túlik Károly Szovjetunió vasútépítő mérnök Bimbó Mihály Szovjetunió filozófus Osgyáni László Szovjetunió fizikus Herczeg István Szovjetunió elektromérnök Szabó István NDK gépészmérnök Nagy Béla NDK gépészmérnök Solti László NDK hajómérnök Platz Gyula Szovjetunió vegyészmérnök Nyújtó Ferenc Szovjetunió mérnök-közgazdász Radványi Nagy Emőke Szovjetunió mérnök-közgazdász Vass Nándor Szovjetunió mérnök-közgazdász Hrobár Mihály Szovjetunió gépészmérnök Varga Ilona Szovjetunió textilmérnök Szabados István Szovjetunió orvos Bán Gyula Szovj etunió orvos Öcsai Lajos Szovjetunió orvos Pálik Erzsébet Szovjetunió orvos Urbán Hedvig Szovjetunió mérnök-közgazdász Ungvári László Szovjetunió mérnök-közgazdász Kancsár Edit Szovjetunió mérnök-közgazdász Összeállította: Velkey Imre ÉNEKLŐ IFJÚSÁG Gyakori panasz, hogy a magyar irodalmat nyelvi korlátok kötik. Ellenpéldaként a zenét említik, melyet a nyelv gátjai nem akadályoznak. Érvet és ellenérvet tucatjával lehet felsorakoztatni e vitában, de tény, hogy a magyar zenekultúra — főleg felszabadulásunk után — átlépte a nyelvi és művelődésbeli korlátokat és határokat. Nemcsak Kodály és Bartók zeneszerzői munkássága, reprezentatív együtteseink és előadóművészeink váltak híressé, hanem énekzene tanításunk is messze országokban példaadó tiszteletnek örvend. Felszabadulásunk után Kodály Zoltán jelszava forradalmi jelleggel hatott: „Legyen a zene mindenkié”, mely egész művelődésünket, énekzene oktatásunkat és az esztétikai nevelést nagymértékben befolyásolta és siettette. A ceglédi Kossuth Gimnázium fennállása óta jelentős feladatot töltött be az esztétikai, illetve az ének-zenei nevelésben. Fennállása óta megszakítás nélkül működik énekkara. Különösen az utóbbi évtizedekben igen eredményes és színvonalas munkát tudott felmutatni iskolánk leánykara. Komoly mértékben hozzájárultak városunk énekkari kultúrájának fejlesztéséhez, több alkalommal részt vettek az egri Gárdonyi Géza Diáknapokon, minden alkalommal részt vettek az Éneklő Ifjúság mozgalomban, legutóbb 1974 májusában a Zeneakadémia nagytermében szerepeltek. Az említett eredmények elérését az általános iskolákban folyó ének-zene oktatás — elsősorban a zenei tagozatú általános iskola és a ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola — munkája nagymértékben elősegítette. Az Erkel Ferenc Zeneiskola és a Kossuth Gimnázium nevelőtestülete, valamint ifjúsága között szoros az együttműködés. Iskolánk énekkarának karnagyaként és külső óraadójaként működő Béres Károly, a Zeneiskola igazgatója ugyancsak óraadóként működő kartársaival együtt áldozatos munkájukkal tovább erősítették és fejlesztették tanulóinkban az ének-zene szeretetét. Tanulóink egyformán érdeklődnek a beat- és a komolyzene iránt. Évtizedek óta 60—90 tanulónknak van operabérlete és 100—150 tanulónknak hangversenybérlete. Radványi Nagy József igazgató 20
