Béres Károly (szerk.): A ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola 35. éves jubileumára. Fejezetek a város zenei életének múltjából és jelenéből (Cegléd, 1986)
A felszabadulástól az 1960-as évekig
32 mezni és elismerni az iskolában folyó munkát. Meghívták őket Békésre is, áiol nagysikerű hangversenyt adtak a Járási Kultúrházban. 1955-ben és 1956-ban zenei hetet és zenei napokat rendeztek Cegléden a zeneiskola szervezésében, melyek nemcsak a helyi közönség, hanem a meghívott vendégek körében is nagy sikert arattak. 1956. augusztusában a Művelt Nép lelkes cikkben számolt be arról, hegy "Cegléden a zenei óvoda növendékei nem szóródnak szét a város különböző iskoláiban, mert a zeneiskola és a Földváry iskola tantestülete között "titkos megállapodás" jött létre." (1955-ben a Pöldváry Károly Állami Általános Iskolában létrejött a zenei általános iskola. Igazgató: Kovács András, Énektanár: Támadi Lajos) Időnként jeles fővárosi művészek hangversenyeznek a zeneiskola nagytermében. S hogy ez is megvalósulhatott, azt minden bizonnyal a zeneiskola munkálkodásának "számlájára" kell írnunk. Van már közönsége a komolyzenének Cegléden! 1956. februárjában Vadas Ágnes hegedűművész, Fábry Edit énekművész, majd Vásáry Tamás zongoraművész és Virizlay Mihály gordonkaművész szerepelt a városban. A növendékek olyan fejlődést és tehetséget mutattak, hogy a Magyar Rádió műsorában is szerepelhettek. (Mozart, Scarlatti, Gluck, Weber, Majkapar műveit adták elő.) Ugyancsak 1956-ban resztvettek a zeneiskolák által rendezett Bartók versenyen, amelyen az ország összes zeneiskolái és szakiskolái versenyeztek. 4 első, 4 második, 5 harmadik díjjal tértek haza Ceglédre az iskola növendékei, és 3 oklevelet is szereztek. Az ellenforradalom után a zeneiskola azonnal hozzákezdett munkájához. A helyi lap elismerő szavakkal értékelte tevékenységüket, megemlítve, hogy az intézmény fiatal tanára - Borlói
