Béres Károly (szerk.): A ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola 35. éves jubileumára. Fejezetek a város zenei életének múltjából és jelenéből (Cegléd, 1986)

A felszabadulástól az 1960-as évekig

29

Majd június 22-én megtartottak az előképző osztály évzáró hangversenyét is.

S ettől kezdve minden év augusztusában megjelentek a zeneiskola plakátjai, melyek a beiratkozásra hívták fel a leendő muzsikusok figyelmét.

1952. február 3-án plakátok adták hírül a zeneiskola nyilvános növendékhangversenyének hírét, melyen Bartók, Chopin, Bach, Beethoven, Csajkovszkij, Donizetti, Grieg, Händel, Mozart, Schubert, stb. műveit mutatták be az érdeklődőknek - nagy sikerrel. Júniusban vizsgahangversenyt rendeztek évzáróként. A szülői munkaközösség kérésére az iskola nyári tanulókört indított, amelyen a növendékek díjtalanul képezhették magukat tovább.

Miután az iskola eredményesen munkálkodott a zenei műveltség, a zenei közízlés kialakítása érdekében - zeneértő közönséget nevelve -, így lehetővé vált, hogy a Filharmónia 4 hangversenyt rendezzen Cegléden, E négy hangverseny műsorán operett est, Kodály est, hegedű-zongora est (Garay-Varsányi) és operarészletek szerepeltek (Svéd Sándor-Szecsődy Irén felléptével).

1952. decemberében újabb tanúbizonyságot tett az iskola a magyar zene és Kodály tisztelete mellett. A mester 70. születésnapjának megünneplésére díszhangversenyt rendezett Béréi Mária. A zenei, énekkari kíséretet a helyi zenei élet új szervezetei szolgáltatták: a Kultúrház szimfonikus zenekara és a helyi Liszt Ferenc kórus.

"A szimfonikus zenekar minden vidéki város nagy zenei álma, ámde megvalósításához és fenntartásához nem elegendő a szív, a lelkesedés, a meglévő hangszerek és játékosok, ehhez elsősorban pénz szükséges. Amatőr alapon ugyanis szimfonikus zenekart fenntartani lehetetlen. Kamarazenélésnél még megoldható, hogy néhány ember összejön és saját örömére próbálja a zenedarabokat anélkül, hogy nyilvánosságot igényelne, de szim-